Miskolc a millecentenárium évében 2. (Miskolc, 1997)

Magyarság és kereszténység, magyarság és európaiság - Baán István: Elnöki megnyitó

landóan aktuális üzenetet, melynek hordozója volt. A felvilágosodás nyomán sokakban már egy kereszténység nélküli Európa körvonalai kezdtek kibontakozni, s ez az eszme máig is hat. Pedig a nemrégiben elhunyt nagy francia teológus, Yves Congar bíboros szavaival élve elmondhatjuk, hogy „Európát a kereszténység hozta létre, és lehetetlen, hogy az új Európa nélküle alakuljon ki". Krisztus üzenete azáltal adott értéket a kontinensnek, hogy megmutatta az istenképű emberi személy méltóságát, s a számtalanszor makacsul ellenálló közegben fáradhatatlanul igyekezett azt érvényesíteni. A személy méltóságának egyedülálló értéke az, amire egy új közösség épülhet, amely egyszerre tud ellenállni a kollektivizmus és az individualizmus szélsőséges irányzatainak. Magyarságunkkal így kapcsolódik össze a kereszténység és az európaiság, egy igazi, nemcsak földrajzi értelemben vett, hanem maradandó értékeket is hordozó, s a talmival mindig szembeforduló európaiság. Miskolc évszázadaiban együtt él és forr a keresztény gondolat a város alakulásával, fejlődésével. A tapolcai bencés apátság szerzetesei, a diósgyőri pálos remeték, Szent Ferenc rendjének kolduló barátai, a reformáció prédikátorai, a görög kereskedő társulattal érkező kalugyerek, a beköltöző rutének papjai, az ótestamentumi Törvény szellemét képviselő izraelita hitközség - mind együtt formálták ennek a városnak sokszínű, néha furcsa összhangot nyújtó képét. A gótikától a barokkon át a XX. századig ívelő templomépítészeti emlékek, a bennük megtestesülő keresztény gondolat mind egy-egy darab élő Európa, amely mindig is szerves része volt a kontinens szellemi egészének. E gondolat erősítésével, az igazi személyi méltóság megőrzésével és kifejlesztésével járulhat hozzá városunk, régiónk, hazánk ahhoz, hogy a magyarság újból visszakapja őt megillető helyét az európai népek közösségében.