Miskolc a millecentenárium évében 2. (Miskolc, 1997)

Előadások a városi jogélet és jogi oktatás témaköréből - Stipta István: A Miskolci Jogakadémia jelentősége a régió jogászképzésében

választották meg, továbbá hogy Túróczy Zoltán püspök tudtával hagyta el az országot. Az egyházi szervek a „diarchia" uralmát támogatták. 12 A jogakadémia vezetői egy miskolci jogi kar érdekében memoran­dumot készítettek és juttattak el a minisztériumba. Az elképzelt jogi kar kereskedelmi és ipari szakot magában foglaló közgazdaságtudomá­nyi, továbbá szociálpolitikai fakultással egészült volna ki. Ide csatolták volna a soproni bánya-, kohó- és erdőmérnöki kart is. Megszületett az egyetem elnevezésére vonatkozó javaslat is. A megálmodott universitas Kossuth Lajos nevét vette volna fel. A javaslatot Zsedényi Béla közvetí­tette Teleki Géza miniszternek, aki azt nem tartotta megvalósítható­nak. A jogakadémia működésében egyelőre annyi változás történt, hogy 1946-47-ben budapesti mintára esti munkásszemináriumokat tartottak összesen 42 hallgató, elsősorban diósgyőr-vasgyári munkás részére. Rö­viddel ezután még egyszer felmerült egy miskolci egyetem alapításának gondolata. Rónai Sándor kereskedelmi és szövetkezetügyi miniszter, az egyik miskolci képviselő is támogatta azt az elgondolást, hogy 1848 cen­tenáriumán létesülő miskolci egyetem jogi, szövetkezeti és kereskedel­mi karra tagozódna. A kultuszminiszter ezt az elképzelést sem tartotta életképesnek. 7. A jogakadémia történetének utolsó periódusa 1946-tól kezdő­dik. Ettől az évtól kezdve nyilvánvalóvá vált, hogy az országos politika elsősorban az orvosi, műszaki felsőoktatást kívánja fejleszteni. A jo­gászképzés reformjára vonatkozó valamennyi hivatalos elképzelés a hallgatók számának radikális csökkentését irányozta elő. A nemzet­gyűlés 1947. március 12-i ülésén a vallás és közoktatásügyi miniszté­rium költségvetési vitájában egyedül Révész László kisgazdapárti kép­viselő támogatta a jogakadémiák fenntartását. Azt hangsúlyozta, hogy a főiskolák révén elsősorban a szegényebb sorsú vidéki fiatalok jutná­nak magasabb képesítéshez, fenntartásukkal a „munkás és kisgazda fi­atalok javára „naturális szelekciót lehetne biztosítani. A képviselő utalt arra is, hogy a három jogakadémia levezetné az egyetemek túl­zsúfoltságát, tanári karuk az egyetemek professzori utánpótlását ké­pezheti. Az urakodó politikai irányzat azonban ettől eltérő volt. Hama­rosan kiderült: a világi pályára képesítő egyházi oktatás végnapjait éli. 13 Az akadémia tanári karának összetétele időközben jelentősen megváltozott. Zelenka és Hilscher mellett Nóvák István és Pólay Ele­12 B.-A.-Z. m. Lt. A Miskolci IV. sz. Igazoló Bizottság Iratai. XVII-409., 767/ 1945. sz. iratok. 13 Az 1945. évi november 29-re összehívott nemzetgyűlés Naplója VT. köt. 520. old.

Next

/
Oldalképek
Tartalom