Miskolc a millecentenárium évében 2. (Miskolc, 1997)

Előadások a városi jogélet és jogi oktatás témaköréből - Stipta István: A Miskolci Jogakadémia jelentősége a régió jogászképzésében

mér törvényszéki bírák 1945. őszén jogakadémiai rendkívüli tanár címet kaptak. 1947-ben Boleratzky Lóránd a nemzetközi jogi tanszék nyilvános rendes tanára lett, a közgazdaságtani és statisztikai tanszékre Horváth Róbert került. Jogbölcseletet és államtant a neves festő, Ruttkai György adott elő. Az 1948.évi XXXIII. tc. államosította a jogakadémiákat. Az egyházi tulajdonban lévő vagyontárgyak kivételével minden ingó és ingatlan vagyon állami tulajdon lett, az oktatók állami státuszt nyertek. Az új módon szervezett főiskola 1948. június 30-án kezdte meg működését egészen új feltételek között. Megszűnt a tanár kar testületének autonómiája, a felvételi kérelmeket is a minisztériumban döntötték el. Kiiktatták az alapvizsgákat, helyükbe az egyetemeken letehető szigorlatok léptek. Ezzel a jogi főiskolák vizsgáztatás nélküli, szigorlatra előkészítő intézmények lettek. A kegyelemdöfést a 4105/1949. sz. kormányrendelet adta meg, amely a tanév befejezésével felszámolta a meglévő három jogakadémiát. A miskolci állami jogakadémia hivatala - a rendelet szerint -1949 augusztus 30-án déli 12 órakor fejezte be működését. Az irattár a budapesti egyetem jogi és közigazgatási karára került, a leltári anyagokat az új Nehézipari Műszaki Egyetem kapta meg. 14 14 A tanárok közül Hilscher Rezső és Ruttkay György a pécsi egyetem jogi karán folytatta oktatói tevékenységét. Zelenka Istvánt és Boleratzky Lórándot a budapesti egyetem szemináriumi könyvtára alkalmazta, Horváth Róbert a KSH-hoz került vissza. Várhegyi Miklós a miskolci egyetem könyvtárában kapott állást.