Miskolc a millecentenárium évében 2. (Miskolc, 1997)

Előadások a városi jogélet és jogi oktatás témaköréből - Ruszoly József: Zsedényi Béla és a Felsőmagyarországi Reggeli Hírlap

A rendelkezésemre álló adatok alapján bizonyítom, hogy a Máramaros vármegyei Aknasuhatag községben 1894. évi április hó 5. napján született ZSEDÉNYI BÉLA jogakadémiai ny.r. tanár, miskolci lakos magyar állampolgár. Mindez sok utánjárással járt, s az FRH három vezércikkében is lecsapódott (Furcsaságok boltja. 1940. febr. 9.; Civis hungaricus sum! 1940. febr. 11.; Néhány sor írás. 1940. márc. 9.). Az utóbbiban írta: Miután a legfőbb és arra egyedül illetékes hatóság már döntött, és e döntés nekem nemcsak lényegileg, hanem alakilag is igazat adott, nem sok értelme van már a rekriminációnak és annak sem, hogy öthónapos nagy harc és vita után utólagosan vessem fel a feleletre kívánkozó hogyanokat és miérteket. De ahogy elnézem ezt a pecsétes, bélyeges írást, egy-két megjegyzés, amely a közérdek kapuján kopogtat, mégis csak felkínálkozik. Teleki Pál gróf mondta az elmúlt év folyamán Szombathelyen tartott beszédében, hogy a közigazgatást gyorsítani kell, közelebb kell vinni az élethez, és az ügyeket egyénileg kell elbírálni. Bölcs program és helyes útmutatás ez. De ha ezt vallja és hirdeti a magyar királyi miniszterelnök, hogy s mint lehetséges mégis, hogy e néhány soros bélyeges, pecsétes írásnak a sorsa, az hogy megkapom-e vagy nem kapom meg, azon múlt, hogy vajon tudom-e hitelérdemlóleg bizonyítani, hogy felmenő ősöm, akinek egy ma is magyar faluban hatvan esztendővel ezelőtt birtoka, házas belsősége és abban berendezett lakása volt, lakott is ebben a lakásban négy évig egyfolytában, és nem azon, hogy magyarnak születtem, születésem óta magyar földön élek, eleget tettem minden állampolgári kötelességemnek, 15 év óta tanítom a katedrámon a magyar közjogot, ennek keretében az állampolgársági jogot is, de azon se, hogy annak idején, amikor a cseh-szlovák állam elleni hűtlenség miatt kerültem a cseh megszállás alkalmával vád alá, a feleletet azzal tagadtam meg és ez volt egyetlen az egyetlen védekezésem is, hogy magyar állampolgár vagyok? A jog jogszabályokból, a törvény paragrafusokból áll. Ezekben van meghatározva, másban nem is lehet, a legszentebb kapcsolat, az állampolgári kötelék is. Az a kötelék, amelynek első és legszentebb törvényre az állampolgári hűség és engedelmesség, a kötelező hazaszeretet. Ez mindenkitől megkívánható, aki e kötelékbe beletartozik. De aki viszont ennek tanúságát adta, az a józan ész és a logika törvényei szerint nyilván arra is jogosult kell legyen, hogy e kötelékbe beletartozhassék. A paragrafus rugalmas, mert sohasem egy, hanem sok, néha ezer és százezer esetre szól. Lehet csűrni és csavarni is rajta, lehet lélek nélkül is alkalmazni. De aki lélek nélkül alkalmazza, az nem jár közel az élethez, nem a jogot magát, csak torz alakját élteti.