Miskolc a millecentenárium évében 2. (Miskolc, 1997)

Előadások a városi jogélet és jogi oktatás témaköréből - Ruszoly József: Zsedényi Béla és a Felsőmagyarországi Reggeli Hírlap

Túróczy püspök szavai jutnak az eszembe, aki pár nappal ezeló'tt a szeretetről tartott előadásában arról a torz emberszeretetról beszélt, amely a tömegnyomort a szociálpolitika útvesztőiben akarja levezetni. Nagy baj az - mondta a püspök - és nem vezet semmi jóra, ha az emberszeretetból ügyosztály, az emberi könnyből pedig akta lesz. De nem vezethet az sem sok jóra, ha a kötelező hűség és hazaszeretet fundamentumán kiépített állampolgárságot méregetik és osztják ki rideg paragrafusok és aktakötetek alapján. Ott a szív, itt pedig a lélek kaphat könnyen gyógyíthatatlan sebet. A hozzászóló ifj. őrgróf Pallavicini György meg is állapította, hogy az állampolgárság kétségbe vonása a lap mérsékelt ellenzéki magatartásán kívül annak tudható be, hogy laptársa, az imrédista szepesváraljai Haendel Vilmos jogtanár szerkesztette Magyar Élet viszont igen közel áll a közigazgatáshoz... {Levél a főszerkesztőhöz. 1940. márc. 17.)

7 Miután Zsedényi állampolgársági bizonyítványát beterjesztette, a polgármester 1940. március 30-án hatályon kívül helyezte a panaszra okot adó két határozatát, a főszerkesztő pedig visszavonta az azok ellen a Közigazgatási Bírósághoz benyújtott panaszát (3). A másik három ügyben - (1), (2), (4) - 1941. december 17-én a Közigazgatási Bíróság azután hozott megszüntető végzéseket, hogy - jelentéstételre való többszöri fölszólítás nyomán - a sérelmet szenvedettek panaszaikat, ill. felfolyamodásukat visszavonták, a polgármester pedig az azokra okot adó határozatait hatályon kívül helyezte. Nem volt ilyen szerencsés a lap utóélete. Az ellene kiagyalt 1947. évi választási petíció elleni védőiratában Zsedényi már hiába írta: Azt hiszem közismert tényre hivatkozom, ha azt állítom, hogy egy lap politikai irányát nem a lapban itt-ott, néha talán tévedésből vagy elnézésből közreadott cikkek alapján, amelyeknek megjelenése az állandóan lázas szerkesztőségi munkában igen könnyen lehetséges, hanem a lap szellemi vezéreinek, a főszerkesztőnek és a felelős szerkesztőnek vagy a lap előkelő publicistáinak tollából írt cikkekből lehet megítélni. [...] Arról, hogy a „Felsőmagyarországi Reggeli Hírlap" milyen politikai irányt képviselt, a közvéleménynek aligha volt kétsége. Mindenki a magyar vidék legbaloldalibb és legbátrabb hangú (a demokrácia érdekében küzdő) sajtóorgánumának tartotta. Ezzel ellenkezőt vitatni és igazolni akarni oly absurdum, mintha valaki a legnagyobb aszály idején azt 7 Vö. Zsedényi Bélát, a Felsőmagyarországi Reggeli Hírlap főszerkesztőjét törölték a Sajtókamarából. FRH 1940. jan. 16.; Jogosult-e a sajtókamara a magyar állampolgárság megállapításának kérdésében? FRH 1940. jan. 21.