Miskolc a millecentenárium évében 2. (Miskolc, 1997)

Előadások a városi jogélet és jogi oktatás témaköréből - Szabó István: A polgári igazságszolgáltatás kialakulása Miskolcon

1869. IV. tc.-el történt meg. Ez igen fontos garanciális szabályokat fektetett le (az igazságszolgáltatás és közigazgatás szétválasztása, a bírák állami fizetése, elmozdíthatóságuk szigorú korlátozása, képesítési feltételek, kiterjedt összeférhetetlenségi szabályok), amelyek lehetővé tették, hogy a bírói állásokat ahhoz hozzáértő, személyükben független emberek töltsék be. A második fázis a bírósági szervezet kiépítését jelentette, azon államhatalmi szervek létrehozatalát, ahol a független bírák működni tudnak. A pártatlan bíráskodáshoz ez szintén szükséges volt, hiszen ha a bírák személyükben ugyan függetlenek, de szervezetileg a közigazgatási hatóságokhoz tartoznak, akkor működésükben mégis befolyásolhatóvá válnak. Az említett, Borsod vármegyéhez érkezett igazságügy miniszteri leirat ezen szervező munka kezdetét jelentette. Az igazságszolgáltatás elvonása miatt a vármegyék igen hevesen tiltakoztak. A szomszédos Zemplén vármegye még 1869. IV. tc. kihirdetése után is a törvény végrehajtásának felfüggesztése mellett foglalt állást, s ehhez a többi törvényhatóság támogatását kérte.

2 A legnagyobb vitát a bírói tisztek betöltése jelentette. Az önkormányzatok azt szerették volna, ha bírákat az ő testületeik választják,

3 míg a másik alternatíva a királyi kinevezés volt. Végülis ezen utóbbi valósult meg.

4 így lehetővé vált a bírák teljes függetlenítése a helyi közigazgatástól. Megvalósult az elv, hogy a törvényhozó hatalom által hozott törvények alapján, a végrehajtó hatalom feje által kinevezett bírák ítélkeztek. A törvény külön kiemelte, hogy döntéseiknek csak ezen magasabb rendű jogforrásoknak kell megfelelni, a rendeletek nem kötik őket.

5 Ezt követően az 187 l-es esztendő megteremtette a modern bírósági szervezet alapjait Magyarországon.

6 Ezen rendelkezések ellen a törvényhatóságokban nagy erejű tiltakozás nem alakult ki, mert az már előrelátható folyománya volt az 1869-es szabályozásnak. A kormány azonban ennek ellenére tartott az önkormányzatok esetleges protestálásától, az igazságügy miniszter valószínűleg ezért nevezett ki miniszteri biztosokat a törvény végrehajtására, mint azt Borsod vármegyében is láthattuk. Az 1871:XXXI. tc.-et, az elsőfolyamodású bíróságokról az uralkodó június 8-án szentesítette, s az országgyűlés mindkét házában június 102 Máthé Gábor: A magyar burzsoá igazságszolgáltatási szervezet kialakulása 18671875 Bp. 1982. 62 o. 3 uo. 62.0. 4 1869:IV.tc. 3.§ 5 1869:IV. tc. 19 § (2) 6 1871:XXXI, XXXII.tc.