Miskolc a millecentenárium évében 2. (Miskolc, 1997)

Előadások a városi jogélet és jogi oktatás témaköréből - Szabó István: A polgári igazságszolgáltatás kialakulása Miskolcon

én nyert kihirdetést. A törvény nem jelölte ki a járásbíróságok és a törvényszékek pontos székhelyeit, hanem azt a minisztertanácsra bízta. Mindössze számukat határozta meg (102, 360). A törvény végrehajtására még ezen esztendő júliusában megjelent a magyar királyi kormány rendelete, amely többek között Miskolcot is királyi törvényszék, valamint királyi járásbíróság székhelyéül jelölte ki.

7 A törvényszék illetékességi területe meglehetősen nagy volt, öt járásbíróság fellebbviteli fórumaként funkcionált. (Miskolc, Szentpéter, Edelény, Mezőkövesd, Csát.) A közigazgatás és az igazságszolgáltatás szétválasztása ebben az időszakban nemcsak szervezeti kérdés volt, hanem illetékességi is. Ez annyit jelentett, hogy nemcsak a hatalomgyakorló szerveket, hanem azoknak földrajzilag meghatározott működési területét is elkülönítették. Azonos székhellyel működő közigazgatási és igazságszolgáltatási szervek illetékességi területe nem esett egybe. A bíróságok ezért is kapták elnevezésüket a székhelyet adó városról, hisz a közigazgatás területi beosztásáról nem voltak elnevezhetők. Borsod vármegye közgyűlése a törvény hatálybalépte után, de még a miniszteri biztos kinevezése előtt már foglakozott az állami bíróságok kérdésével. A működésükhöz szükséges ingatlanok biztosítása ugyanis az ő feladata volt. 1871 szeptember 4-én, Bay Bertalan első alispán elnökletével tartott ülésükön határozatot hoztak a királyi bíróságok elhelyezése tárgyában.

8 A törvényszék rendelkezésére bocsátották a megyeháza második emeletét, s a megyei közigazgatási hatóságokat onnan teljes egészében kiköltöztették. A járásbíróság elhelyezésére a minorita rend kolostorában került sor. A dolog érdekessége, s az önkormányzatok függetlenségének egyik alapvető példája volt, hogy a vármegye mindezt nem ingyen tette. Például a járásbíróság elhelyezése évi L.500 forint bérleti díj ellenében történt. Ha ugyanis az igazságszolgáltatás megyei feladat, annak infrastrukturális feltételeiről is neki kell gondoskodnia, ha azonban állami, akkor ezen kötelezettségek is az utóbb említettet terhelik. A megye ad épületet, de nem ingyen. A bíróságok végleges elhelyezésüket az 1898/99-ben, Kiss István tervei alapján felépített igazságügyi palotában kapják meg, ahol napjainkban is működnek.

9 7 Magyarországi Rendeletek Tára 1871 (Pest, 1871) 220.O. 8 B.-A.-Z. M. Lt. IV.B. Borsod vármegye közgyűlésének jegyzökönyvei 1871 (a továbbiakban: Jkv.) 1157.pont (1871. szeptember 4.) 9 Halmay-Leszih: Miskolc Bp. 1929 387.0. (továbbiakban: Halmay-Leszih)