Miskolc a millecentenárium évében 2. (Miskolc, 1997)

Tudományos élet Miskolcon - Zimányi Katalin: A kutatás könyvtári bázisa Miskolcon

formatika, művészetek, vallás, helytörténet, politika, szociológia, nép­rajz, földrajz, sport, zene, szépirodalom, jogi szakirodalom, pedagógia köreibe tartozó dokumentumokat a teljesség igényével. Természetesen az általános bibliográfiák, lexikonok, könyvészetek, kézikönyvek, szótá­rak magyar és idegen nyelveken egyaránt megtalálhatók az olvasóte­remben. A Megyei Könyvtár állománya összesen 533.760 könyvtári egy­ség, azaz 482.000 könyv, 19.000 hanghordozó, mintegy 10.000 kotta, 3.500 térkép és 2.500 féle időszaki kiadvány 21 /folyóirat, hírlap stb./. Zenei- és Idegennyelvű részlege feltétlenül kiemelendő szolgáltatásai közül. Az utóbbi hónapokban már az Internet is elérhető a könyvtárból. A Megyei Könyvtár nagyformátumú igazgatóegyéniségei Szőnyi László, Hubay László adták meg azt a biztos gyűjteményi alapot, amelyre a mai vezetés rátette a koronát a gépesítéssel, az Internethez való elérés megteremtésével. A Városi Könyvtár fiókhálózata szolgáltatásaival egyre népsze­rűbb a használók körében. Elsősorban a bölcsészhallgatók kötelező- és ajánlott irodalma szempontjából fontos lelőhely az 1960-ban alapított intézményhálózat. 350.000 kötetes állománnyal áll a nagy nyilvánosság rendelkezésére. Forgalmát illusztrálandó csak egy adatot hadd említ­sek: 1995-ben összesen 438.000 dokumentumot kölcsönöztek az olva­sók. Nem akarok részrehajlón sok időt szentelni a Városi Könyvtárnak, mint kutatóhelynek, mindazonáltal egy-két különösen értékes állo­mányrészre szeretném felhívni a figyelmet. A József Attila fiókkönyvtár képzőművészeti szakrészlege egyedülálló a városban. A Szabó Lőrinc fi­ókkönyvtár idegennyelvű részlege a négy nagy világnyelven gyűjti - el­sősorban - a szépirodalmat. Éppen ebben az évben részesült egy 5 mil­lió forint értékű angol és francia nyelvű könyvadományban. A Petőfi Sándor fiókkönyvtár pedig miskolci és különösen diósgyőri helyismereti gyűjteményével vívott ki elismerést. Az Észak-magyarországi Universitas Egyesülés tagjai közé felvételt nyert intézményünk, ezzel is elismerve, hogy a gyakorlatban a felsőfokú oktatás fontos háttérintéz­ményének bizonyult. Valószínűleg sokat nyomott a latban az is, hogy szervezetileg a Városi Könyvtárhálózathoz tartozik a már említett Lévay József Muzeális Könyvtár is. Ez a 436 éves múltra visszatekintő gyűjtemény sok hányattatás után a 60-as években nyitotta meg kapuit a tudománytörténeti kutatások előtt, mint korlátozottan nyilvános könyvtár. Városunk egyetlen nagy múltú, évszázadokon át gyarapodó, világi és egyházi gyűjteménye. Állományának magja, legrégibb rétege a Re­Dr. Környey Lászlóné igazgató közlése

Next

/
Oldalképek
Tartalom