Miskolc a millecentenárium évében 2. (Miskolc, 1997)

Tudományos élet Miskolcon - Zimányi Katalin: A kutatás könyvtári bázisa Miskolcon

formátus Gimnázium Tanári és Diákkönyvtára. Alapítása a 16. század közepére tehető, arra az időre, amikor a református oktatás megkezdődött és gyökeret vert Miskolcon. Kezdettől iskolai könyvtár lévén, általános gyűjtőkörű, de humán túlsúly jellemzi. Tartalom és érték szempontjából mára egyedi és egyedülálló gyűjteménnyé vált. Egyedülállóvá az teszi, hogy a hasonló sorsú, megmaradt iskolai könyvtárak között nincs hasonló színvonalon feltárt, rendezett, olvasóközönség előtt megnyitott, használható muzeális gyűjtemény. Az állomány egyediségét, értékét az adakozóknak köszönhetjük. Az iskola tanárai, volt tanítványai, a református egyházi személyek, a közhivatalok tisztségviselői, egészen Lévay Józsefig a legértékesebb, a legrégibb, a legbecsesebb könyveikről mondtak le a köz javára, mint ezt számtalan kéziratos bejegyzés a könyvekben bizonyítja. így került az állományba a Miskolci kódextöredék is, amely a Vitkovics-kódex sokáig hiányzó, elveszettnek vélt részének bizonyult, vagy az egyetlen ősnyomtatványunk, vagy említhetném még a több mint 100 antikvát, amelyeket nyilván vándorló diákok hoztak magukkal többnyire német nyelvterületről. Bővült a könyvtár állománya alapítványok /pl. 1867-ben Palóczy Horváth Mária alapítványa/ és hagyatékok /pl. Lévay József magángyűjteménye/ útján is. Nagy nyereség volt és ma is leggyakrabban használt rétege a könyvtárnak az a folyóiratállomány, amelyre a Magyar Tudományos Akadémia jóvoltából tett szert. 1876 és 1919 között az Akadémia minden kiadványát ingyen, folyamatosan és rendszeresen megküldte a könyvtárnak.

22 A magyar nyelv és irodalom tanulmányozásához ritkaságok, első kiadások, szöveggyűjtemények és fakszimile sorozatok állnak rendelkezésre. A történész kutatók gyakori és állandó látogatók. Az ókori stúdiumokhoz a római birodalom történeti forrásai többnyire latinul, a 19. századi kutatási eredmények németül olvashatók. A magyar történelmi stúdiumokhoz is elsősorban latin nyelvű az irodalom: Bethlen Farkas, Katona István, Haner György, Schwartner Márton, Horányi Elek, Bél Mátyás műveire gondolok. A 19. századi történetírás szinte teljességgel képviselteti magát: Szabó Károly, Szilágyi Sándor, Szalay László, Thallóczy Lajos, Szádeczky-Kardoss Lajos, Fraknói Vilmos, Dézsi Lajos, Márki Sándor, Pauler Gyula stb. műveivel. Majdnem teljes az állományban e század forráskutatásainak eredménye: az oklevél— és okmánytárak sora. A pedagógiai kutatások segédanyagául szolgál a 3.500 db-ból álló iskolai értesítő különgyűjtemény. Kovács Gábor: i. m.