Miskolc a millecentenárium évében 2. (Miskolc, 1997)

Tudományos élet Miskolcon - Zimányi Katalin: A kutatás könyvtári bázisa Miskolcon

meretanyagot hatékonyan át tudja adni az egyén, az olvasó, a kutató igényeinek megfelelően, s ezzel hozzájárul új tudás létrehozásához.

15 És az emberiség ismereteinek tárháza még mindig a könyvtár. A tudományok fejlesztésében érdekelt társadalom, ill. az általa választott vagy félt hatalom szinte kivétel nélkül befektetésnek, jól megtérülő' beruházásnak tekintette és tekinti ma is az információs célú könyvtári fejlesztéseket. Sokezer évvel ezelőtt - a mai Közel-Keleten - Ninivében építettek először olyan könyvtárat, amiről a ma embere is tud. A napi munkavégzéshez s a jövő tervezéséhez szükséges dokumentumokat, a bennük rejlő információkat, ismereteket akarták összegyűjteni, a maguk számára hozzáférhetővé tenni és megőrizni. Igaz az is, hogy csak a kiváltságos - írni-olvasni tudó - rétegek számára. Ugyanígy jöttek létre híres, nagy gyűjtemények Egyiptomban és Ázsiában már Krisztus előtt a 19. században: Memphisben, Susában, Jeruzsálemben, Alexandriában, Pergamonban. Az alexandriai könyvtárban 200.000, a pergamoniban 700.000 tekercset őriztek. Rómában pedig - ahová a görögök hozták az első könyvtárakat - Krisztus előtt a 4. században már 28 nyilvános könyvtár volt. A középkori könyvtárak jellemzője még szintén az egyetlen példány és a kéziratos jelleg. Ezek túlnyomó többsége kolostori könyvtár volt. A 14. századtól alakultak rendre meg az egyetemi, a humanizmus idején a fejedelmi, a főúri és a főpapi magánkönyvtárak. A könyvnyomtatás forradalmasította a könyvkészítést és a könyvgyűjtést is. A példányszámok növekedése lehetővé tette a műveltség és a tudás széles körben történő terjedését. A 19. sz. vívmánya a közművelődési könyvtárak létrejötte. 1850ben szinte egyidőben Észak-Amerikában és Angliában törvény rendelte el kötelező jelleggel a községi public libraryk létrehozását. Hazánkban 1897-től indult el hasonló folyamat. Miskolcon — szűkebb pátriánkban — a legrégibb ismert alapítású könyvtár a város első református iskolájának /később lyceum, gimnázium, főgimnázium, majd reálgimnázium/ tanári és diákkönyvtára, amelynek alapítási éve 1560 körül lehetett.

16 Ma - felvéve Lévay József nevét - Lévay József Muzeális Könyvtárként áll a tudománytörténeti kutatások szolgálatában. /Erről a könyvtárról részletesebben majd később lesz szó./ 15

Miksa, Francis L.: Könyvtár- és információtudomány: két paradigma. Ford. és tömörítette M. Fülöp Géza. In: Könyvtári Figyelő'. 1995. l.sz. 94. p. 16

Kovács Gábor: A miskolczi Ev. Ref. Fó'gymnasium története. Miskolcz, 1885.