Miskolc a millecentenárium évében 2. (Miskolc, 1997)
Tudományos élet Miskolcon - Zimányi Katalin: A kutatás könyvtári bázisa Miskolcon
1730-as alapítású a római katolikus egyház által létesített és századokon át működtetett katolikus gimnázium, később főgimnázium könyvtára 17 , amelynek régi anyaga részben beolvadt a Lévay József Muzeális Könyvtár állományába. Nagyobb magánkönyvtárakról tulajdonképpen csak e két iskolai könyvtárba történt adományozások révén van tudomásunk. Ez a szokás - könyveket az iskolának ajándékozni, vagy végrendeletileg egész könyvgyűjteményeket intézményi könyvtárakra hagyni — széles körben elterjedt gyakorlat volt. Különösen a 19. századból tudunk rá szép példákat. Ilyenek voltak Jóny Tivadar ügyvéd, Horváth Lajos országgyűlési képviselő', Teöreök Sándor törvényszéki bíró, Lévay József költó', vármegyei főjegyző, majd alispán, Csáthy Szabó István gyógyszerész, Butykay József kőedény gyáros, Szűcs Sámuel és Szűcs Miklós jeles naplóíróink, Rácz Ádám nyomdász, Korponay József rektorprofesszor, Tóth Pál, Kun Pál gimnáziumi tanárok, Popper József orvos könyvadakozásai. 18 A miskolci magánkönyvtárak közül feltétlenül kiemelendő Árvay Teöreök Sándor törvényszéki bírónak, a megyei árvaszék elnökének gyűjteménye, amely alapját képezte a ma is létező, nagyjából feltárt és kutatható miskolci Evangélikus Egyházközség könyvtárának. Teöreök Sándor 1876-ban hunyt el végrendelet nélkül. Vagyonát, így könyvtárát is egyetlen élő rokona, a nővére örökölte. Teöreök Vilma a miskolci evangélikus egyházközségnek ajándékozta a 2472 kötetből álló könyvgyűjteményt a következő szándéknyilatkozattal, idézem: „Ezen könyvtár városi nyilvános közkönyvtárnak tekintessék, és mint ilyen, szabad és ingyen használatára bocsátassék mindazoknak, kik azt tanulmányaik forrásául, avagy ismereteiknek gyarapítására felhasználni óhajtják, úgy azonban, hogy a könyveknek hazavitele soha és senkinek sem engedtessék meg..." Ez a könyvtár tekinthető Miskolc város első nyilvános közkönyvtárának. Igaz, hogy elsősorban jogi szakirodalmat /36 % /, de történelmet /30 % / és szépirodalmat /34 % / is tartalmazott. A könyvtár gyarapodása főként további ajándékok révén történt. így 1891-ben Jóny Tivadar ügyvéd végrendeletileg a 20.000 kötetes magángyűjteményéből 3001 kötetet /összesen 2067 művet/ hagyott az evangélikus könyvtárra. Az evangélikus egyházközség tanácstermében működő közkönyvtár nyilvános működése az első világháború után szűnt meg. Ma első17 A 400 éves miskolci Földes Ferenc Gimnázium emlékkönyve. Szerk. Tok Miklós, H. Kovács Mihály. Miskolc, 1960. 18 Kovács Gábor: i. m.
