Miskolc a millecentenárium évében 2. (Miskolc, 1997)

Tudományos élet Miskolcon - Zimányi Katalin: A kutatás könyvtári bázisa Miskolcon

Zimányi Katalin A KUTATÁS KÖNYVTÁRI BÁZISA MISKOLCON A tudományos kutatás a társadalmi-gazdasági-politikai-kulturális előrelépés, fejlődés nélkülözhetetlen alapja. Tudjuk, látjuk, tapasztaljuk, hogy a mai posztindusztriális, modern társadalmakban a tudás a legfontosabb termelőerővé vált, a gazdasági és a társadalmi fejlődés elsősorban a társadalom tudásától, informáltságától, szociológiai szaknyelven szólva: kulturális tőkéjétől függ. Ma mindenhol a világon stratégiai ágazat az oktatás, azon belül különösen a felsőoktatás, s az azzal szorosan összekapcsolódó tudományos kutatás. A tudományos kutatásnak, a felsőoktatásnak, szélesebb értelemben az értelmiségi tájékozottságnak, általában a műveltségnek fontos, elengedhetetlen segítői a könyvtárak. Jó és állandóan emelkedő színvonalú könyvtári szolgáltatásokra van szükség. A könyvtárak jelentik tudniillik azt a köldökzsinórt, amelyen keresztül kapcsolatot lehet tartani a tudományok fejlődésével. A tudományos kutatás évszázadokon át egyéni, szubjektív tevékenység és teljesítmény volt. 150 évvel ezelőtt a tudós professzor még pontosan tudta, melyik kötetet kell hazavinnie ahhoz, hogy kollégája forrás nélkül maradjon. A 20. században a kutatás már nem egyéni, a hangsúly áttevődött a team-munkára, a kutatócsoportokban folyó szellemi munkavégzésre. És sokszor az sem tudható pontosan, hogy a kívánt információ eléréséhez az információtömeg melyik szegmensét kell megcélozni. Az információmennyiség gyarapodása döbbenetes méretekben gyorsul. A hagyományos könyvtár ezt az iramot nem képes követni sem pénzzel, sem raktári hellyel. A könyvtári hálózat csak a számítógépes világhálózatba bekapcsolódva tud megfelelni az új elvárásoknak. Az elektronikus formában és csak abban megjelenő szakirodalomhoz is hozzá kell tudni juttatni a kutatót. A kutatásoktól és a háttérbázisként szolgáló könyvtáraktól pusztán pénzügyi okokból nem volna szabad, sőt merénylet az anyagi biztonságot megvonni. A pénzügyi keret csökkentése ugyanis behozhatatlan hátrányba hozza nemcsak a kutatást, de az ország fejlődési, Európához való felzárkózási esélyeit is. A könyvtár nem más, mint az „emberiség emlékezete". Őrzi és szolgáltatja az emberiség felhalmozott társadalmi tudását, amely egyfajta társadalmi vagy kulturális emlékezetet alkot és ezt a tudást, is-