Miskolc a millecentenárium évében 2. (Miskolc, 1997)
Tudományos élet Miskolcon - Dobrossy István: A Levéltár mint a tudományos kutatás forrása
rendszerének tükröződése. A történész, vagy általában a kutató munkája ennek a viszonyrendszernek a feltárására, értelmezésére irányul. Egy történeti időszak elteltével az iratoknak a retrospektív (visszatekintő) jellegű értéke kerül előtérbe. Ez az irat életének második szakasza, amikor a történettudomány korábbi időszakok rekonstruálásának forrását fedezi fel benne. Ennek ismeretében felerősödött a jelenre vonatkozó, történeti értékű levéltári anyag megőrzésének, rendszerezésének igénye (pl. csődtörvény levéltári hatása, következményei). Mindez együtt jár annak a tudatosulásával, hogy a levéltár a múlt írásos emlékeinek megőrzésével (biztosításával) jelen és jövő számára egyaránt dolgozik. (Ez természetesen a szakmai igény, amely csorbulhat, vagy megtörhet a befogadási, végsősoron anyagi lehetőségeken, illetve azok hiányán.) A levéltári anyag amikor kifejez egy viszonylatrendszert, más megközelítésben a tudományos kutatás, vagy kutató számára egy információrendszert (is) jelent. Ez az információs rendszer a társadalmi értékrend megváltozása, vagy a politika hatása, s főleg a tudomány fejlődése következtében állandó változásban van. (Pl. tankönyvírás, amelyben a történeti viszonyrendszer átértékelődik.) 9 A kutatás számára a levéltári információ egyrészt az iratanyag konkrét tartalmából következik, ez tartalmi információ. Másrészt az iratok rendjéből, szerkezetéből, összefüggéseiből (így pl. az előállításra, az irattermelőre vonatkozó adatokból) kialakul egy másik, gondolatiinformációs kapcsolat (kontextus-információ). A kettő közötti különbség a kutatás folyamatában lényeges. A tartalmi információt az irat előállítója hozza létre, ilyet a levéltáros nem tud elkövetni, tőle független folyamat, amelyben az iratok rendjét, szerkezetét is jobbára az irattermelő alakítja ki. Ezt a rendszert a levéltáros az értékelés-rendezésiratselejtezés munkafolyamatában módosítja, kiegészíti, további információval látja el, s ennek eredményeként születik meg a kontextusinformáció, amely egy létező, hatásos eszköz ahhoz, hogy a kutató a levéltár rendszerében eljusson az őt érdeklő valamennyi tartalmi információhoz. A használó-kutató munkája során létrehozza a másodlagos kontextus-információt - mondhatni, a levéltár által adott anyagot a saját rendszere szerint feldolgozza - s ebben a folyamatba születik meg a tudományos feldolgozás, az eredmény. Ebból következik, hogy az egyes irat értéke, információs mennyisége a kutató felkészültségének függvényében változó. (Az eset egyszerű: egy összeírással, egy oklevéllel, egy végrendelettel az egyik kutató semmit nem tud kezdeni, a má9 Körmendy Lajos: A levéltári irat értéke és az iratkezelés. Levéltári Szemle, 1994. 4. sz. 34-44.
