Miskolc a millecentenárium évében 2. (Miskolc, 1997)
Tudományos élet Miskolcon - Dobrossy István: A Levéltár mint a tudományos kutatás forrása
siknak lehet, hogy egy hiányzó, fontos láncszem egy összefüggés meglátásában, feltárásában.) Korábban - más összefüggésben - elhangzott, hogy a levéltári anyag információs értékét a jogbiztosító érték és a történeti érték együttese adja. Az irat előállítója szempontjából a történeti érték közömbös, hiszen az adott dokumentumot, vagy irategyüttest használja. Az irat történeti értékét az annak a kutató számára való fontossága, hasznossága adja meg. Ez pedig pontosan az, amit a használó tulajdonít neki a múlt megismerése kapcsán. A történeti értéknek mindig van aktualitása, ezt azonban a külső tényezők befolyásolják. Ilyen értelemben esett szó a társadalmi értékrendről, a politikáról és a tudomány fejlődéséről. A társadalmi értékrend megváltozása a közelmúltból is emelhetnénk ki számos példát, de fél évszázad már nagyobb rálátást enged az eseményekre. Például a két háború közötti, vagy az 1945 előtti geneológiai szakirodalom nagy teret adott a nemesi, arisztokrata ősök, családok kutatásának. Erre kitűnő környezetet, társadalmi keretet biztosított a Horthy-korszak szerkezete, tudati jellemzői. 1945 után a munkáskultúrára építő új politikai hatalom ezt az egészet túllépte, elseperte. Az 1970-es évektől nyomon követhetően elkezdődött egy családfa kutatás, amiről a levéltári gyakorlat úgy szól, hogy „polgárok, parasztok, munkások tízezrei kezdtek el érdeklődni nem-nemes őseik iránt." 10 Fél évtizede - más társadalmi szituációban és közegben — újra a nemesség kutatás értékelődött fel, s erre független történészek, vállalkozások épülnek. A történeti értékre, az érték realitására a politika nem kevés hatást gyakorol. Az 1950-es évektől addig elhanyagolt, új kutatási témák jelentek meg, s a publikációk arányaiban megváltoztatták a tudományos kutatás minőségéről alkotott képet. A valós tudományos eredményektől függetlenül felértékelődtek bizonyos témák, mások kutatása pedig nem volt szerencsés választás. Összességében azt mondhatjuk, hogy az adott korra, eseményekre vonatkozó források a politika hatására jelentősen felértékelődtek. A tudomány fejlődése hasonlóan hatással van a történeti értékre. „Ha tanulmányozzuk a históriagráfia történetét, megállapíthatjuk, hogy a történeti kutatás az idő haladtával újabb és újabb területekre terjedt ki. Kezdetben csak királyok és hadvezérek cselekedeteinek leírásával foglalkozott, majd fokozatosan vonta vizsgálat alá a gazdaság, a társadalom, a kultúra további területeit. Ki beszélt 100 évvel ezelőtt a mentalitástörténetről, vagy a klimatörténetról? Vannak divatok is, amelyek egy-egy téma intenzív kutatását eredményezik. Az új területek bevonása viszont új, addig negligált források felfedezését jelentette és jelenti, l0 Körmendy, im. 39.
