Miskolc a millecentenárium évében 2. (Miskolc, 1997)

Tudományos élet Miskolcon - Dobrossy István: A Levéltár mint a tudományos kutatás forrása

útjára lépni kívánó Miskolc. Mint tudjuk ez 1907-ben következett be, s a gyakorlatban 1909. január 1-tól lett Miskolc önálló törvényhatósági joggal felruházott város.) A megye és a város polgári kori közigazgatásának jellemző vonása volt (az ország életét alapvetően meghatározó kiegyezési törvényeket követően) a korszerűsítés igénye. Az első állomás 1869, amikor az igazságszolgáltatás rendezésével kapcsolatban kimondták az igazgatás és az igazságszolgáltatás elkülönítését, olyan bíráskodási rendszer kiépítését, amely az önkormányzatoktól független. 1870-ben, majd 1871-ben megjelent a köztörvényhatóságokról és a községekről szóló törvény, amely megkülönböztette a rendezett tanácsú városokat, a nagyközségeket és a kisközségeket. Ezek természetesen hatással voltak a levéltárak belső rendszerének, iratcsoportosítási és tárolási rendjének alakulására, alakítására. A megye levéltári anyaga a 20. században is számos alkalommal változott, annak függvényeként, ahogyan az ország és a megyehatárok változtak. Ezeknek a határoknak a mozgása a településhálózat átszervezését vonta maga után 1920-ban, 1938-ban és 1944-ben is. 1949-ben a Minisztertanács (4343/1949. sz. rendeletével) kimondta Borsod-AbaújZemplén megye megalakulását. Ezzel lezárult a történeti vármegyék története, de nyitva maradtak a megyék korábbi dokumentumainak elhelyezésével, kutathatóságával kapcsolatos kérdések. (Abaúj esetében Kassa, Gömör és Kishont esetében Rimaszombat, Zemplén vármegye esetében Sátoraljaújhely és Borsod esetében Miskolc város levéltárai anyagáról van szól.)

3 Abaúj-Torna megye levéltárának töredék része Miskolcra került. A megszüntetett Zemplén megye iratai Sátoraljaújhelyen maradtak, de a levéltár szakmai felügyeletét Miskolcról látták el. Borsod megye és Miskolc város levéltára (Miskolci Állami Levéltár néven) ekkor még külön intézmény volt. 1968. január 1-től jött létre egységesített, összevont anyaggal a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Levéltár.

4 1996-ban egy egységes, de négy helyre telepített, a megye teljes területét lefedő megyei önkormányzati fenntartású levéltár létezik. Az örzemény nagysága 18 ezer iratfolyóméter körül van, s természetesen ennek a rendszernek része Miskolc város anyaga is a legkorábbi időszaktól napjainkig. 3

Hőgye Istuán-Seresné Szegőfi Anna-Tóth Péter: Borsod-Abaúj-zemplén megye történeti helységnévtára. 1870-1983. Miskolc, 1983. VII-XII. 4

Bikki István: A magyar levéltárügy szervezete 1950-1968. Levéltári Szemle, 1991. 4. sz. 53-70., Ember Győző: Levéltári intézmények, Levéltári Szemle, 1989. 182198.