Miskolc a millecentenárium évében 2. (Miskolc, 1997)

Tudományos élet Miskolcon - Dobrossy István: A Levéltár mint a tudományos kutatás forrása

Miskolc esetében a legkorábbi időszak a 13-14. század, s ekkor még elsősorban olyan határjáró oklevelekről van szó, amelyekben a település, vagy szállásföld neve előfordul. A készülő Miskolc monográfia első, az eseményeket 1702-ig tárgyaló kötete újra feltárta, szerzői újraolvasták, elemezték ezt az irategyüttest a levéltári anyag magvát. Az ún. törzsanyagot, a különféle kiváltságokat biztosító privilégiumok, a török hódoltságot, a labanc-kuruc időket dokumentáló védlevelek, majd a városi tanács, illetve annak élén álló főbíró által kiállított oklevelek reprezentálják. Az elsődlegesen jogbiztosítást nyújtó városi jegyzőkönyveket 1569-től kezdték vezetni. Ebben lelhetők fel a statútumok (szabályrendeletek), az esküszövegek és a törvényszéki ítéletek is. Az iratokról 1683-ban az első ismert leltár.

5 A viszonylag kis mennyiségű anyagot tematikai rendben csoportosították, s a megyei levéltárhoz hasonlóan az iratok mellett tárgyi emlékeket, relikviákat is őriztek. A levéltárról 1714-ben felvett következő jegyzőkönyv a rendszerezett anyag sokféleségéről tanúskodik.

6 Megtudjuk, hogy 18 db királyi függőpecséttel ellátott, a várost illető levelet őriztek, s 7 db olyan - feltehetően korábban keltezett - oklevelet, amely függőpecsét nélküli volt. A város négy pecsétje mellett még 10 db pecsétes oklevelet is találtak. Külön kötegbe kerültek a határjárásról szóló oklevelek, a város redemptiójáról (1702. évi megváltásáról) szóló írások, a portáról és Egerből címzett török levelek, különféle számlák és peres iratok, valamint a város 1680—1708 között vezetett gazdasági számadásai. A néhány ládányira tehető városi levéltárat a városházán őrizték, őrzője és rendbetartója a város mindenkori jegyzője volt. Említést érdemel a 18. század jeles képviselője, Szrogh Sámuel ügyvéd, akit 17931795 között bíztak meg a város addig keletkezett és őrzött iratanyagának rendezésével. (Szrogh mester nevét úgy is őrzi a várostörténet, mint aki először szedte versbe ,,Miskóltznak a' javai" című munkájában a városról vallott ismereteit, nézeteit.) Ebben az időben, tehát a 18. század utolsó évtizedében a speciesek (iratfajták) valamelyikébe kb. 8.000 irat volt besorolva, de a segédletek, mutatók elkészítése Zsóry György fiskális nevéhez fűződik a 19. század elején.

7 A korábban említett, s 1871-ben született ún. községi törvény eredményeként Miskolc rendezett tanácsú várossá alakult, s 1878-ban levéltárnokának megalkothatta első szabályrendeletét. Ebben áll, hogy ,,a levéltárnok, mint a levéltár őre és a városi tanács tagja köteles gondoskodni a levéltár rendben tartásáról. A polgármester rendeletére kö5

B.-A.-Z. m. Lt. IV. A. 1501. a. (Miskolc Város Levéltára) 1. köt. 403. 6

Tóth Péter: Miskolc város levéltára és Nyíri Dániel. Borsodi Levéltári Évkönyv, V. Miskolc, 1985. 523-537. "'Tóth, im. 527.