Miskolc a millecentenárium évében 2. (Miskolc, 1997)

Tudományos élet Miskolcon - Dobrossy István: A Levéltár mint a tudományos kutatás forrása

Dobrossy István A LEVÉLTÁR MINT A TUDOMÁNYOS KUTATÁS FORRÁSA A levéltárak elmúlt évszázadok dokumentumainak, egymást követő generációk „személyazonosságának", a magyar nép életrajzának őrző helyei. Az iratok jellege, keletkezésük ideje is bizonyítója annak, hogy ezek a tárházak országszerte, s így nálunk is a legrégebbi eredetű, alapítású intézmények közé tartoznak. Miskolc levéltárának leltárát az 1600-as évek végéről, a megyei levéltár anyagának nagyságáról, menynyiségéről szóló feljegyzést pedig az 1700-as évek elejéről ismerjük. Alábbiakban a levéltárról, pontosabban az egykori történeti vármegyék és Miskolc város több évszázados múltra visszatekintő iratmegőrző intézményeiről, majd az itt tárolt anyag tudományos értékéről, végül pedig arról szeretnék szólni, hogy ez a folyamatosan gyarapodó irategyüttes miképpen jelenti a tudományos kutatás kimeríthetetlen forrását, bázisát. A kutatás természetéből adódóan ebben az intézményben találkozik a rendszerező, a forrást biztosító levéltáros és a forrást felhasználó, ebből új rendszert, tudományos értéket, produktumot létrehozó kutató munkája. A történetírás története bizonyítja, hogy ezek a munkafázisok összekapcsolódhatnak egy személyben, tehát megegyezik, egybeesik a forrást rendszerező és a feldolgozó személye, s ez az, ami a levéltárakat szinte az intézmény létrejöttétől a történeti kutatások legfontosabb bázisává, kimondatlanul is tudományos kutatóhellyé tette. Mindezt annak ismeretében mondom, hogy a levéltár emellett közművelődési és igazgatási feladatokat is - az egyensúly fenntartásának igényével — ellát. A megyei levéltár, mint intézmény, s irategyüttesének történeti alakulása. Borsod vármegye levéltára és Miskolc mezőváros levéltára másmás úton létrejött és gyarapodott irategyüttes. Bár a megye jogbiztosítást szolgáló (bizonyíték értékű) jegyzőkönyvei 1578-tól megmaradtak, magáról a levéltárról, mint intézményről 1709-ből való első adatunk. Ez is annak kapcsán született, hogy a Rákóczi-szabadságharc idején a megye féltve okmányait, engedélyt kért az egri káptalantól, hogy a három ládányi legfontosabb okiratot Kassán helyezhesse biztonságba.

1 (Az anyag mozgásáról nem szólnak a feljegyzések, tehát ebből csak gyaníthatjuk, hogy elszállítására nem került sor.) A levéltár helye a megyeházán volt, s 1729-től a megyei bírók, valamint a fontos tisztségviselők kö^.-A.-Z. mLt. IV. A. 501. a. Borsod Vármegye Nemesi Közgyűlésének iratai. Közgyűlési jegyzökönyvek. 16. köt. 1709-1712.