Miskolc a millecentenárium évében 2. (Miskolc, 1997)

Tudományos élet Miskolcon - Veres László: A Herman Ottó Múzeum szerepe a társadalomtudományokban

Archívum, Manufaktúrák Magyarországon, amelyek folyamatosan megjelentek, s közülük is kiemelkedik a Kismonográfiák és a Néprajzi Közlemények a maga 39 és 22 kötetével. E sorozatok a tervszerű, tematikus és több alkalommal a team-szerű társadalomtudományi kutatások eszközei voltak, s a múzeum szakemberei mellett állandó publikálási lehetőséget biztosítottak a régióban élő, vagy a táj kulturális emlékeivel foglalkozó kutatók számára is. A Borsodi Kismonográfiák c. sorozat egyes köteteiben a nagyobb lélegzetvételű tudományos kutatási eredmények jelentek meg, amelyek ugyan témaválasztásukban megyei vonatkozásúak voltak, de színvonalukban és jelentőségükben a megyehatárokon túlmutatóak. A Herman Ottó Múzeum Néprajzi Kiadványai c. sorozat tanulmánykötetei közül a legjelentősebbek tematikusa és a Kárpát medence egészével foglalkoznak, így mindenképpen nemzetközi jelentőségűek. Kiemelésre méltóak az interetnikus kutatások legújabb eredményeit nyújtó monográfiák, az árucsere és a migráció kapcsolatát értékelő, valamint a hegyaljai mezővárosok történeti néprajzát bemutató kötetek. A Manufaktúrák Magyarországon c. periodika az ország 1819. századi ipartörténetével foglalkozó szakemberek munkáit tartalmazza elsősorban, s egy olyan fontos kérdéskör problematikájának tisztázásához kíván segítséget nyújtani, mint a magyarországi tőkés iparfejlődés előzményei és sajátossága. A Documentatio Borsodiensis kiadványsorozat egyes kötetei fontos kiadatlan források eléréshez segítik a kutatókat és a teljességre törekvő bibliográfiák pedig nélkülözhetetlenek a kutatások számára. A Vizuális nevelés műhelyei címet viselő sorozat kiadványai pedig művészettörténészek, vizuális és kulturális antropológiával foglalkozó szakemberek legújabb kutatási eredményeit, irányzatait közvetítik. A néphagyomány és képhagyomány címmel megrendezett nemzetközi konferencia a maga nemében úttörő jellegű volt Középkelet-Európában, s az itt elhangzott előadásokat idegen nyelven Kunt Ernő szerkesztette a Vizuális nevelés műhelyei sorozat egyik kötetébe, amely mindmáig az egyik legjelentősebb kézikönyvnek számít a kulturális antropológiával foglalkozó szakembereinknek .A felsorakoztatott periodikákon kívül több olyan kötet is napvilágot látott a múzeum kiadásában, amely - ha szabad úgy fogalmazni megrendelésre -, speciális igények kielégítésére készültek, de mindenképpen tudományos megalapozottsággal. Ilyen munka volt A Borsod-Abaúj-Zemplén megyei műemlékei c. album, amely két kiadást is megélt 5000 példányban, továbbá Borsod-Abaúj-Zemplén megye képes műemlékjegyzéke, amely 7 kötetben látott napvilágot, vagy Répáshuta szlovák nyelvű monográfiája. Sajnos a 80-as évek végének két legjelentősebb kiadványterve, a Corvina és az Európa kiadókkal közösen megálmodott A BorsodAbaúj-Zemplén megyei népművészet és A Herman Ottó Múzeum mű-