Miskolc a millecentenárium évében 2. (Miskolc, 1997)

A miskolci iskolák - Kovács György: Szabad- és közművelpdés a Diósgyőr-Vasgyári Egyesület tükrében

dés országos irányító szerve a Szabadművelődési Tanács lett, a megyékben a szabadművelődési felügyelők irányítottak. A Jószerencse Dal- és Önképzőkör megszállottjai már 1945. február 10-én összejöttek, azok, akik tele tettvággyal bíztak a folytatás lehetőségében. Ács Árpádot, azt a vasgyári tisztviselőt választották meg átmenetileg az elnöküknek, akit a fajvédő törvények értelmében éveken keresztül mellőztek, háttérbe szorítottak. Az ő feladata lett e nagy múltú egyesületet már az első napokban ért számtalan rosszindulatú támadás kivédése. Hivatalos nyilatkozatokban, a helyi üzemi sajtóban „kispolgári"-nak, ,,politikamentes"-nek ítélték a több, mint öt évtizedet. Mindezek ellenére 1946. január 21-én Lenin-ünnepség keretében hallhatták újra a dalárda két számát Nagy Ferenc tanár vezetésével a vasgyáriak. 1946. március 24-én úgynevezett „ingyenes népművelő" előadássorozatot kezdeményezett a Jószerencse vezetősége. Ezeken lépett fel rendszeresen a dalárda, a Vasas Dalárda, valamint a szintén újjáéledt vasgyári zenekar. 1947 januárjában megkezdődött a Diósgyőr-vasgyári művelődés szinte soha véget nem érő átszervezése. A két gyár — a kohászat és a gépgyár - szakszervezetei kéréssel fordultak az akkor még Budapesten székelő központi igazgatósághoz, hogy a kulturális célokra rendszeresen előirányzott összegek egységes elosztásának biztosítása céljából egy kulturális bizottság alakulhasson, melyben a szakszervezetek és az egyesületek képviselő foglalnának helyet. A Jószerencse 1947. február 11-i tisztújító közgyűlésén a korban már jól működött, szívesen fogadott Baán Emilt választotta elnökéül, aki még megkísérelte az egyesület önállóságát megtartani. Az adott körülmények között a műkedvelő színjátszás is gyorsan talpra állt. Már mint a Jószerencse Vasas Kultúregyesület tagjai mutatták be 1945. június 10-én Kodolányi: Földindulás című drámáját. Még ugyanez év október 6-án Garami Ernő: A megváltás felé című drámáját láthatták Zóni László rendezésében. A folyamatos munka következtében egymást követték a bemutatók. Dickens: Karácsonyi ének c. színműve, Fodor László: Érettségi c. játéka, Gábor Andor: Mágnás Miska c. operettje, Ábrahám Pál: Viktória c. műve követték egymást. A műsorpolitika miatt azonnal támadásba lendültek a művelődés „szakértői". „... A munkásszínjátszók feladata a kultúra terjesztése, az operetteknek pedig semmi közük nincs a kultúrához!" - mondták. 1947 augusztusában a vasgyári teniszpályán Nagy Szabadtéri Játékok sorozatban került bemutatásra Fazekas Mihály: Ludas Matyi és Koós Károly: Budai Nagy Antal című művei. Szeptemberben hét este vonzott telt