Miskolc a millecentenárium évében 2. (Miskolc, 1997)

A miskolci iskolák - Deák Gábor: Miskolc iskolaügyének gyökerei, fejlóődése 1945-ig.

tert, aki „Erdélyi" Péter néven szerepelt itt, s aki aztán visszatérve 1851-ben Kolozsvárra magához hívta Karács Terézt is, 1857-ben ott tanítóképzőt, alapított, tankönyveket írt. Gernadó Antóniával megszervezte a kolozsvári nőnevelést. 1927-tól a katolikusok tanítóképzője 1924-tól leány-középiskolává fejlesztett zsidó „Felső-Leányiskola" is volt Miskolcon, amely 1929-30-ban Izraelita Tanítóképzőként folytatta munkáját. 1917-ben ide menekült Ungvárról a Hunfalvi Reáliskola, a mai Kilián Gimnázium elődje. Igen jelentős iskola volt az 1919-ben Eperjesről ide települt Evangélikus Tanítóképző, amely a Tiszai Evangélikus Egyházkerület ugyancsak Eperjesről jött Jogakadémiájával nemcsak új színt hozott a város kulturális életébe, hanem tanárainak a modern pedagógiában tett kezdeményezései irányt is mutattak más hasonló intézményeknek is. Középfokú iskolák voltak a szakiskolák, mint a Fa-és Fémipari Szakiskola és Női Ipariskola. Az előbbi Szentpáli István és Dr. Nagy Ferenc polgármesterek támogatásával jött létre, utóbbit „Az Ipari Szakoktatást Terjesztő Borsod-Miskolci Egyesület" hozta létre Melczer Gyula, Radvány István és Soltész-Nagy Kálmán közreműködésével, a város 1897ben vette át az Egyesülettől. 2. Ejtsünk szót a polgári iskolákról is. Ma sem lezárt kérdés, hogy a polgári iskolák beolvasztása az általános iskolákba meghozta azt a várt eredményt, amelyre a nyolcosztályos általános iskola létesítése épült. Már Imre Sándor is felvetette 1919-ben az egységes nyolcosztályos iskola gondolatát, de anélkül, hogy bántotta volna a kialakult polgári iskolák rendszerét. A magyar polgári iskolák története 1833-ig megy vissza, amikor Bibanco Emmanuel háromosztályos polgári iskolát szervezett Pesten. Az 1868. évi XXXVIII. tc. írta elő az ilyen iskolák szervezését, nagyobb ütemben 1872-től jöttek létre ilyen iskolák Schwarz Gyula, Luther Nándor és Csengery Antal közreműködésével. Miskolcon ezeknek az iskoláknak a szervezése, létrehozása összefüggött a város kiegyezés utáni fejlődésével. E rendezvényen többször esett szó a város ipari-kereskedelmi fejlődéséről a szállítás, a közlekedés kiépüléséről. Ezeknek az adminisztratív feladatoknak az ellátása kívánta meg ezeket az iskolákat, amelyek megfelelő alapot tudnak adni a felsőbb - középfokú - szakmai képzéshez. Kun Bertalan püspök már 1872-ben elindította a szervezőmunkát, megszerezte a város hozzájárulását, államsegély után is járt, de ennek a kérdésnek az elhúzódása miatt csak 1875-ben nyílt meg az iskola a Malom utcában.

14 Visszavette az iskola működését az 1878-as árvíz, de inkább az első tantestület, az iskolaszék és a tanfelügyelet közti egyenetlenség, míg 1881-ben a mi14 Emlékkönyvem 1986.