Miskolc a millecentenárium évében 2. (Miskolc, 1997)
A miskolci iskolák - Deák Gábor: Miskolc iskolaügyének gyökerei, fejlóődése 1945-ig.
niszter ki nem nevezte igazgatónak a Dósról idekerül Gálffy Ignáczot ahogy Lengyel Menyhért jellemezte életrajzi könyvében, „vehemens kurta ember"-t, 15 aki Soltész-Nagy Kálmán polgármesterrel, Ballagi Károly tanfelügyelővel csakhamar továbbfejlesztette az iskolát, s a polgári iskolára épülve megszervezte a Kereskedelmi Iskolát három osztályra, alsó, középső és felső osztályra, melynek alsó osztálya kereskedelmi tanonc iskolát jelentett, míg a felső osztály érettségit adott. A Malom utcai földszintes épületből előbb a mai Kis-Hunyad utcai két emeletes épületet építette a két iskola számára, majd a Dajka Gábor és a Kis-Hunyad utca sarki két emeletes épületet. Külön választotta a két iskolát, s 1908-ban az új polgármesterrel, Szentpáli Istvánnal megépítette a mai Hősök terén lévő épületet. Az első évben fizetés nélkül tanító tanároknak állami elismertetésével státust szervezett. Voltak óraadó tanárok a Kereskedelmi és Iparkamarától, a Takarékpénztártól, akik közül megemlítem Kovács Gyulát, aki pénzügyi tankönyvet írt, Sugár Ignáczot a Takarépénztártól, Putnoki Bélát, aki 1920 után a jogakadémián is előadott, Dr. Sásdy Schack Bélát, aki német-francia levelezés tankönyvet írt, Dienes Pétert, akit Nagyenyedről hozott ide Gálffy Ignácz, a neves földrajzi írót, aki szintén tankönyveket is írt az iskola számára, nem utolsó sorban a kereskedelmi számtan tankönyv írójáét, magát az igazgatót Gálffy Ignáczot. Hadd említsem meg Ballagi Károly tanfelügyelő utódját, Hídvégi Benő nevét, aki sok akadályt hárított el a reformátusok iskolái működése elől, s aki mindig segítségére volt az 1908-ban mai otthonába költöző iskolának. (Ma már a sírja sincs meg a Deszkatemetőben.) A polgári iskolák fejlesztése során előbb külön vált a fiú- és leánypolgári iskola, majd az I. számú iskola mellett a munkaerő szükségletnek megfelelően a II. számú Polgári Iskola is nyílott 1913-14-es tanévben. De volt 1919-tól Izraelita Polgári Leányiskola, 1923-24-tól Izraelita Polgári Fiúiskola, 1907-tól Katolikus Polgári Leányiskola. Ezek az iskolák a tanárok szakmai jó felkészültségével, még jobb tanítási-módszertani gyakorlattal még a mai középiskolák alsó osztályaival is összehasonlítva megállnák a próbát, különösen a helyesírás, fogalmazás, matematikai alapismeretek terén. 3. Az elemi iskolák tekintetében a reformátusoké volt a történeti elsőbbség. Igaz, hogy a katolikusoknak a reformáció előtt volt iskolájuk, de az 1540-es 50-es évektől a török pusztítás következtében ez elpusztult, az 1560-as évektől pedig már a reformátusok iskolája volt az épület. A Halmay-Leszih: Miskolc város története 16 lapjain a Hídvégi Benőt követő Nehéz János tanfelügyelő utáni tanfelügyelő Kulumbán Lajos 15 Lengyel Menyhért: Életem könyve. Gondolat, 1987. 35. p. 16 Halmay-Leszih: Miskolc város története. Miskolc, 1929. 231. p.
