Miskolc a millecentenárium évében 2. (Miskolc, 1997)

A miskolci iskolák - Deák Gábor: Miskolc iskolaügyének gyökerei, fejlóődése 1945-ig.

az Árpád-házi királyaink idejében, s különösen a XIII. sz. elsó' felében, megyénk s közeli vidékünkön egymás után emelkednek a tudományok mind megannyi csarnokaiként a különböző kolostorok, mint a diósgyőri, szentléleki vagy belháromkúti stb., a tapolcai erdők magányában is apátság alapíttatott". Volt már szó ezen a helyen II. Jenő pápa 826-os római zsinaton hozott rendeletére, miszerint „Azért az összes püspöki székhelyeken, plébániákon és más helyeken, hol szükséges, gond és szorgalom irányuljon arra, hogy legyenek mesterek és doktorok, kik a tudományokat, a hét szabad művészetet és a szent dogmákat szünetlenül előadják".

3 Tudjuk az 1279-es zsinati rendeletet és az 1329-es budai zsinat rendeletét is, mely kimondja, hogy a papok „mind a felnőtteket, mind a kiskorúakat tanítsák", illetve előírja a „szegény és világi tanulók" oktatását. Városunk iskolaügyére vonatkozóan azonban az első okleveles adat 1453-ból való, amelyben szerepel egy „Michaele artium facultatis baccalaureo, protunc rectore scole" szövegrész, tehát ez a Mihály iskolarektor a szabad művészetek bakkalaureusza volt, magasabb képzettségű, s bár Békefi Miskolcot „nagyobb falunak" említi, jóllehet már 1376-tól bíróval, esküdtekkel, tanáccsal rendelkezett, tehát saját önkormányzata volt, polgárai a mezővárosok kiváltságait bírták,

4 az iskola mégsem városi, hanem inkább plébániai iskola volt, annál is inkább, mert ez a Mihály még az évben megvált az iskolától és a város plébánosa lett.

5 Hogy pedig nem kis falusi iskola volt a miskolci, azt az is igazolja, hogy az iskolamester magasabb képzettségű volt. Arról is van adatunk, hogy a XV. században már kőépülete volt, amit a török pusztított el. Zoványi Jenő: A magyarországi protestantizmus története 1565-1600-ig c. kötete 357. lapján mintegy 76 triviális iskolát említ, köztük a miskolcit is. Vele szemben Révész Imre ír a kiemelkedő iskolákról, amilyen a miskolci is lehetett. De Zoványi is azon az állásponton van, hogy a protestánsok nem új iskolát hoztak létre, alapítottak, hanem a régi latin iskolát alakították át a reformáció szellemében.

6 Az 1648-as és 1658-as sárospataki, az 1679-es miskolci részzsinat is négy kategóriába sorolta az iskolákat, a miskolcit a nagyobbak közé, ahol „a felnőttebb ifjak is nagyobb számban gyűlhetnek össze" ahol grammatikát, szintaxist, retorikát, poézist, latint, görög nyelvet tanítottak, a görögöt azoknak, akik a latin ékesszólásban már meglehetősen előmenetelt tettek.

7 3 lm. 6-7. p. 4 Deák-Gyimesi: Olvasókönyv Miskolc és Borsod megye történetéhez. Miskolc, 1965. 19. p. 5 Békefi Rémig adata. 6 A könyv 1977-ben jelent meg új kiadásban. 7 Canonica visitatio, Sárospatak, Egyházi Levéltár.