Miskolc a millecentenárium évében 2. (Miskolc, 1997)

A közlekedés, a hírközlés és a posta évszázados története - Kamody Miklós: Miskolc postatörténete

A levélszállítás mellett az előfogat kiállítás (forspont) okozott nehézséget. Ennek terhe a nemesekre, mesteremberekre, jobbágyokra egyaránt kötelező' volt. Mivel a postajárat a várost nem érintette, a hivatalos kiküldetésben járókat is fosponton szállították, sokszor egy stációnyi (postaállomásnyi) távolságon túl is. Mivel a város lovai szüntelenül forsponton voltak, elhatározták, hogy a fó'- vagy albíró írásbeli engedélye nélkül forspontot, vagy a város lovait forspont alá adni nem lehet. A forspontért fizetett összeget, melyet Mária Terézia rendeletileg utasonként és mérföldenként hét és fél krajcárban állapított meg, amennyiben a város lovait vették igénybe - a város kasszájába kellett befizetni. II. József tudomást szerzett Borsod vármegye postaállomás iránti igényéről, és annak kielégítését indokoltnak tartotta. 1767. december 21-én császári elhatározás alapján leirat ment a Magyar Kancellária vezetőjéhez, gróf Eszterházyhoz: „... Meghagytam az udvari kancelláriámnak, hogy a kancellária által kívánt postakocsi járat Pozsonyból a bányavárosokon át Kassára és onnan Egerbe a jövő tavaszra (1768) felállíttassék. Minekutána ezen kívánat végbevitele elengedhetetlen, szükséges, hogy a vonatkozó országutak kiépüljenek, így az érintett vármegyék nemcsak utasítandók, de ezekre rábízandó, hogy az országút mentén fekvő uradalmak az út építésében és annak jövendő fenntartásában részt vegyenek. ..." Nehézségek a postaállomás megnyitása körül A miskolci postaállomás megnyitása előtt a Helytartótanács postai ügyosztálya és Vizeki Talján Pál alispán gyors levélváltás útján pontosította a Kassa-Eger közti új postavonalat. A Helytartótanács és a kassai postaigazgatóság 1768. január 18-án Kassa-Petri-Forró-SzikszóMiskolc-Emőd-Keresztes-Eger felé, valamint Miskolctól Gesztely-Szerencs-Erdély irányában tartó útvonalat javasolta, amivel a borsodi alispán is egyetértett. A jóindulatú kezdet után több olyan panasz ékezett az uralkodóhoz, mely gátolta a postaállomás ügyének előrejutását. Egymás után érkeztek panaszok a megyéből a postások részéről. 1767. augusztus 24én a keresztesi veredárius Csepreghy István pontokba foglalva tárta fel a nehézségeket, amelyeket a diósgyőri kamarai uradalom okoz a postának. A panaszt az alispán vizsgáltatta. 1768-ban ugyancsak a keresztesi veredárius panaszkodott a vármegyére, hogy az utak kijavítását a köznépre hárítja. 1775-ben a kassai postaprefektus kereste meg a vármegyét azért, mert egyes megyei urak (itt a kamarai ügyészre célzott) a