Miskolc a millecentenárium évében 2. (Miskolc, 1997)

A közlekedés, a hírközlés és a posta évszázados története - Kamody Miklós: Miskolc postatörténete

A miskolci postaállomás első végleges helye. (Ittműködött 1795-1880 között) postakürt használatával visszaéltek, ezért sürgős intézkedést kért annak megszüntetésére. A legsúlyosabb feljelentés a tokaji postamesterről származott postalegényének jogtalan bántalmazásáért, a posta menetének gátlásáért stb., amit a királyi ítélőtábla bírája vizsgáltatott ki Dőry Ferenc báró kamarai ügyész ellen 1783. február 4-én. Az esetet súlyosnak minősítették, hiába vette a vármegye védelmébe az elkövetőt, azt legfelsőbb szinten elmarasztalták. Innen fakadt Dőry báró engesztelhetetlen gyűlölete a postásokkal szemben, amit az első postamesterrel kapcsolatosan többször kimutatott. Az említett esetek hátráltatták a postaállomás megnyitását. Tizenhat éves szünet után a kassai postaprefektus Metz Antal 1784. augusztusában levelet küldött a vármegyének és újra kézbevette a posta ügyét. Legfontosabb tennivalónak a Gesztely-Felsőzsolca közti út állapotának javítását, hidak helyrehozását tartotta, hogy „... a posta akadálytalanul gyorsan haladhasson, ami a kereskedelemnek és az országnak is érdeke, mert a járatot 1784. szeptember 1-én Szerencs felől beindítják. ..." Mivel ezt a rendelkezést sem hajtotta végre a vármegye, újabb hat év múlt el, mikor már égetően szükség volt a postavonal megnyitására. A Helytartótanács 1790. június 22-én szigorúan írt a vármegyének, közölte a sürgős tennivalókat, javaslatot kért postamesternek alkalmas személy kijelölésére, lakást kért a posta részére, jó utakat a postajáratnak, mert azt szeptember l-jén beindítják.