Miskolc a millecentenárium évében 2. (Miskolc, 1997)

A közlekedés, a hírközlés és a posta évszázados története - Kamody Miklós: Miskolc postatörténete

Kamody Miklós MISKOLC POSTATÖRTÉNETE Miskolc posta nélkül Városunk földrajzi fekvésénél fogva a 18. század utolsó évtizedéig távol esett a postavonalaktól. A Taxis-féle postavonal kiépítését Egertói, vagy Kassától Eger felé a török terjeszkedése miatt meg sem kísérelték. Mint török hódoltsági város, a 16-17. századokban lovas vagy gyalogposta útján tartotta fenn a kapcsolatot a környező' várak parancsnokaival, a kamarával, de a Bükkön át az egri pasával is. A török kiűzése után 1687-ben létrehozott Buda-Eger-Onod-Tokaj-Szatmár vonal elkerülte városunkat. II. Rákóczi Ferenc szabadságharca alatt, annak ellenére, hogy 1703-1707 között fó'postamesterként a miskolci Szepesi János tevékenykedett, Miskolcnak nem volt állandó postája. Az 1713 után kibővült postahálózat szintén elkerülte a várost, melynek század közepi ipari fejló'dése, kereskedelmi forgalma igen érezte a posta hiányát. Ekkor már a levelezését hetenként kétszer Szilvái Albert ónodi postamester közvetítette, aki a nagy forgalom miatt veredáriust (segédpostamestert) tartott Órássy József személyében. Ő közvetített az ónodi posta felé, a kézbesítést pedig az időközönként változó „levélszeresek" végezték. A város és a megye vezetése a posta elszállítását közteherként a lakosságra hárította. A felgyülemlett postát, egyszerű és pénzes leveleket hetenként kétszer vitték Ónodra, ugyanakkor az érkezett postát elhozták. A város által 1725-ben alkotott szabályrendelet (statútum) a nemesek és a jobbágyok teherviselését úgy szabályozta, hogy a gyalogos szolgálatból a nemesek csak a levélhordással tartoznak, mégpedig kétszer megy a sor a jobbágyokon és egyszer a nemeseken. A levélhordót a nemesek perceptora jelölte ki. Ha azonban a vármegye parancsára, vagy a város hasznára kellett a gyalogos szolgálat, abban egyformán vett részt a jobbágyság és a nemesség. A levélszeresek a soron levő közmunkára kijelölt utcarészek, tizedek lakói voltak. A közmunkából, így a levélhordásból is kivették a részüket a városban lakó görög és más letelepedett idegenek, ha pénzzel meg nem váltották ezen rájuk eső közterhet.