Miskolc a millecentenárium évében 2. (Miskolc, 1997)

Magyarság és kereszténység, magyarság és európaiság - Baán István: Magyarság, Bizánc és Európa

forrasztott páratlan egységbe: a görög kultúrát, a római államszervezetet és a keresztény hitet. Mai szóval élve azt is mondhatjuk, hogy a kereszténység inkulturációjának tökéletes formája volt a késóokortól a középkor végéig tartó bizánci birodalom, ahol az említett három tényező folyamatosan, töretlenül volt jelen. Mai Európa-fogalmunk gyökereit itt kell keresnünk. Nagy Konstantin döntése nehéz feladatot rótt a Konstantinápoly hatókörében élő rómaiakra. Ne feledjük el, hogy azok, akiket ma keletrómai birodalmi alattvalóknak tartunk, önmagukat mindig büszkén rómaiaknak vallották, rhómaioinak, s a török rumi elnevezés máig is a keresztényeket jelöli! Nemcsak a népvándorlás hullámaival kellett szembeszállniuk, hanem az expanzív iszlám csapásait is fel kellett fogniuk. Ezt a feladatot, Európa védelmét - nem egy másik, tőlük nyugatabbra fekvő Európáét, hanem saját védelmüket - egyre nehezebben tudták ellátni, mert erejük erre egyedül elégtelennek bizonyult. A Karolmg-renovatio sajnos nem járult hozzá az egységes keresztény oikumené fenntartásához, hanem inkább riválisává vált. Az ezredforduló táján az első repedéseket a lassan mélyülő egyházszakadás tudatosította. Az Európában ekkor elhelyezkedni vágyó népek előbb-utóbb választásra kényszerültek, melyik hatalmi centrum vonzáskörében helyezkednek el. Amit ma ilyen világosan látunk, a korban korántsem látszott ennyire magától értődőnek. Már csak azért sem, mert markáns különbségek voltak civilizációs és kulturális téren az akkori Európa két fele között, csak épp fordítva, mint manapság. A 10-11. században Bizánc minden téren virágkorát élte. II. Baszileiosz hódító hadjáratai azt a benyomást keltették, hogy a birodalom újra visszanyerheti a jusztinianoszi fénykorban birtokolt területét. Bizánc kulturális kisugárzása a megerősödött szláv misszió eredményeképp újabb hatalmas területeket csatolt ahhoz, amit Obolensky találóan nevezett „Bizánci Nemzetközösségnek". Ilyen körülmények között került sor arra, hogy a magyarság a keresztény népek sorába lépjen. Egyházi kapcsolatok: Turkia metropóliája A bizánci-magyar kapcsolatoknak kezdettől volt egyházi vetülete is, melynek jelentőségét a történettudomány máig is különbözőképpen értékeli. Az az egyedülálló tény azonban, hogy a királyság korától kezdve két érseki tartomány létezett egymás mellett Magyarországon, önkéntelenül is afelé irányítja a figyelmet, hogy ennek a helyzetnek magyarázatát a két egyház párhuzamos térítő tevékenységében keressük. Újonnan megtérített népek esetén sosem fordult ugyanis elő, hogy