Miskolc a millecentenárium évében 2. (Miskolc, 1997)

Magyarság és kereszténység, magyarság és európaiság - Baán István: Magyarság, Bizánc és Európa

Baán István MAGYARSÁG, BIZÁNC ÉS EURÓPA A címben szereplő három kifejezés látszólag nem szorul magyarázatra, valójában azonban a harmadik terminus behatóbb vizsgálódást igényel. Mint régiót jelölő név az ókortól kezdve szorosan a Balkán- és a Pindosz-félszigethez kötődött. A Kr.e. 6. században Milétoszi Hekataiosz két földrészt különböztet meg: Európát és Ázsiát, mely utóbbi magába foglalja Lübiát, vagyis Afrikát is. Hérodotosz klasszikus felosztása válik maradandóvá az egész ókorban. Európa, Ázsia és Afrika az a három földrész, ahol a világtörténelem eseményei zajlanak, s Európát nyugaton az Atlanti-óceán mossa Tartesszosz partjainál, keleten pedig a Fekete-tenger. Észak felé homályba burkolóznak a kontinens határai: a történetírás atyjának igencsak hiányos ismeretei vannak arról, ami a szkítákon, vagyis Dél-Oroszországon túl van. Tud ugyan a keltákról, de a Duna folyásának felsőbb szakaszát már nem tudja követni. Kürénéi Eratoszthenész tágítja a földrajzi felfedezések folytán egyre részletesebbé váló világképet, míg végül Kr.u. 180 körül Ptolemaiosz rendszerezi végső egységbe mindazt, amit az antikvitás a lakott földkerekségről tud. Nála Európa az Imperium Romanumnak a kontinensre kiterjedő részével egyenlő, bár ismeretei túlnyúlnak a birodalom határain.

1 Az orbis terrarum már a keresztény kor előtt kezd politikai fogalommá válni: ez az a föld, amely fölött Róma hivatott uralkodni.

2 A görög oikumené földrajzi terminusa egyre inkább értékhordozó tartalommal telik meg, melyet a kereszténység bontakoztat ki a maga teljességében. Azzal, hogy Nagy Konstantin új fővárost alapit a Boszporosz partján, az új Rómát, Konsztantinupoliszt, melyet önmagáról neveztet el, hangsúlyozza ennek a birodalomnak azt a jellegét, amely mindenki számára az értékek foglalata. Ugyanakkor azonban az is látható, hogy az impérium elsősorban nem földrajzilag kötött, hiszen a Roma caput orbis elve fenntartása mellett a központ a szükségletek szerint át is helyezhető. A most már kereszténnyé vált oikumené*az, amellyel kapcsolatba kerülnek a népvándorlás során keletről nyugatra vonuló népek, s a földrajzi helyváltoztatás egyúttal felveti a szellemi, kulturális, spirituális helyváltoztatás kérdését is számukra. Ostrogorsky meghatározása szerint a bizánci birodalom három fő tényezőt 1 TREIDLER, H., Europe, in Der Kleine Pauly. Lexikon der Antike, München 1975, II, 448-449. 2 LASSERRE, F., Oikumene, in. uo. IV., 255-256.