Miskolc a millecentenárium évében 1. (Miskolc, 1997)

„Miskolci Évszázadok" konferenciák a honfoglalás 1100. évfordulója tiszteletére - Miskolc 1702-1872 között - Stipta István: Miskolc igazgatásának jellegváltozásai 1755-1871 között

hatták felül. Az árvaügy ebben az időszakban vált az igazgatás részévé. Ebben a periódusban kezdődött a rendszeres Helytartótanácsi ellenőrzés, ekkor szaporodtak meg a végrehajtó jellegű statútumok. A város a vármegyével szemben gyakran országos szerveknél keresett védelmet, bár a szabad királyi városi címért folytatott küzdelme ebben a periódusban is eredménytelen maradt.

8 4. Az 1848-as változások azt indokolják, hogy a korabeli városi közélet és igazgatás eseményeit egy fejezetben tárgyaljuk. Miskolc presztízsét jelentősen növelte, hogy a kivételezett mezővárosok közé kerülve két képviselőt küldhetett a népképviseleti országgyűlésbe. Közjogi helyzetében döntő változás mégsem következett be, a vármegyétől ekkor sem vált függetlenné. Ennek ellenére a vármegyei testületen belül megnőtt a politikai befolyása, a csökkent hatáskörű vármegyével szemben érdekeit jobban érvényesíthette. A szabad királyi városokról szóló 1848: XXIII. tc. ugyan nem vonatkozott erre a várostípusra, de az 1848: XXIV. törvény utaló szabálya szerint a választásokra, a testületek átalakítására vonatkozó rendelkezések Miskolcra is érvényesek voltak. A városi képviselet 48-as szellemben alakult át, a szavazópolgárok közgyűlést és bizottmányt alakítottak. Ekkor lehetett először a korabeli értelemben vett népképviseleti alapon, országosan egységes választójog alapján helyi képviselőket választani.

9 A feldolgozandó forrásokat tekintve ez az egyetlen időszak, amelynek igazgatástörténetét fóleg országos levéltári anyagok segítségével tárhatjuk fel. A töredékes tanácsülési jegyzőkönyvek és a fennmaradt tanácsi iratok keveset árulnak el a korabeli igazgatásról, de így is jól tükrözik a vármegye irányításával folytatott, 1849 első felére eső önvédelmi harc eseményeit.

10 5. Az 1849-el kezdődő neoabszolutizmus alapvető szervezeti és számottevő működésbeli változást hozott a város történetében. A monográfia erről szóló alfejezete az 1849. október 17-i „Ideiglenes közigaz8 Kérészy 256-259. old., B.-A.-Z. m. Lt. V. 1501/c. Miskolc város Tanácsának iratai. „Miscellanea" 1793-1848. 18. doboz. Felsőbb rendeletek. A szabad királyi városi címért folytatott küzdelemről: Szendrey IV. köt. 10-176. old. 9 Csizmadia Andor: Magyar választási rendszer 1848/1849-ben. Bp. 1963. 55. old., Kajtár István: Magyar városi önkormányzatok (1848-1918) Bp. 1992. (továbbiakban:Kajtár) 51-52. old., Gergely András: Az 1848-as magyar polgári államszervezet. In.: A magyarországi polgári államrendszerek. (Szerk.: Pölöskei Ferenc és Ránki György) Bp. 1981.(továbbiakban: Államrendszerek.) 72.old. 10 B.-A.-Z.m.Lt. Jkv. 74. köt., Szendrey IV. köt. 51-144. old., Országos Levéltár. Az 1848/49-es minisztérium Levéltára. 1. b. Elnöki iratok 1848:201. sz. 629-631. old., 618. sz. 1045-1050 old. Borsod vármegye Miskolc jogállásával kapcsolatos elképzeléseit jellemzi, hogy követeinek az 1847/48-as rendi országgyűlésre összeállított követutasítása nem tartotta fontosnak a rendezett tanácsú városok felügyeletének megváltoztatását. Borsod vármegye képviselete a reformkorban. Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Levéltári Füzetek. Miskolc, 198'/. 3o3-353. old.