Miskolc a millecentenárium évében 1. (Miskolc, 1997)

„Miskolci Évszázadok" konferenciák a honfoglalás 1100. évfordulója tiszteletére - Miskolc 1702-1872 között - Stipta István: Miskolc igazgatásának jellegváltozásai 1755-1871 között

gatási szervezetről" szóló pátens, az 1850. szeptember 13-i és 1851. aug. 18-i községi rendeletek, az 1851. december 31-i kabineti leirat, az 1852. január 15-i belügyminiszteri rendelet és főleg az 1859 április 23-i községi törvény szabályainak érvényesülését vizsgálja. Az adott periódusban vált szét először az igazgatás és a bíráskodás, a közigazgatás viszonylagos modernizációja is ekkor következett be. Az állami centralizációs, egységesítési törekvések nehézkesebbé, de pontosabbá tették a helyi adminisztrációt.

11 A városi önkormányzatot ebben a történelmi periódusban már nem a kamara és a vármegye, hanem az állami intézményrendszer korlátozta. Különböző formában, változó intenzitással, a katonai és polgári eszközök egyidejű felhasználásával érvényesülő centralizmus Miskolcra is kettős hatást gyakorolt. Háttérbe szorítva a szokásszerüséget hatékonyabbá tette a köznapi élet szervezését, ezzel egyidőben azonban bénította a helyi öntevékenységet és ellenszenvessé tett minden közérdekű állami törekvést.

12 A városi igazgatás Bach-kori története értékes adalékokkal szolgál a korabeli jogi normák érvényesüléséhez. A magyar koronatartomány életviszonyainak szabályozására több mint háromezer új jogszabály jelent meg, ezek döntő többsége végrehajtói közreműködést igénylő rendelet volt. A kényszer hatására átalakított városi szervezet vonakodva teljesítette kötelességét. A képviseleti hátterétől megfosztott hivatalnoki kar az országosnál nagyobb mértékben szabotálta az osztrák kormány elvárásait. Különös ellentmondás, hogy a sok tekintetben előremutató 1859. évi községi törvény végrehajtására a politikai viszonyok kedvező irányú változása miatt nem kerülhetett sor.

13 6. A városi igazgatás 1860-1861 közötti periódusa szintén országos eseményekhez kötődik. A közigazgatás normatív kereteit az 1836-os törvények, a 48-as közjogi alapnormák, a megyei statútumok és az osztrák időszak alatt módosult szokásjogi gyakorlat átvett elemei képezték. A levéltári források (főleg a megyei iratok) igazolják a város sajátos közjogi helyzetét, tükrözik a jellegváltásra irányuló önállósági törekvéseket. Az Októberi Diploma kibocsátása után Miskolcon is megtörtént a régi városi hatáskör visszaállítása, a közigazgatás a „cs. kir." rendőrhatóságoktól a városi szervekhez került. A helyi közélet szereplői a re11 Kajtár 56. old., Csizmadia Andor: A magyar közigazgatás fejlődése a XVIII. századtól a tanácsrendszer létrejöttéig. Bp. 1976. 88-90. old., Kérészy 266-267. old., Récsi Emil: A Közigazgatási Törvénytudomány kézikönyve. Pest, 1854-55. II. köt. 39-40. old. 12 B.-A.-Z. m. Lt. V.A-1501/d. Miskolc város Tanácsának iratai. „Miscellanea" 18481889. Közigazgatási iratok 1-3. dob., B.-A.-Z. m. Lt. Jkv. 75. köt., Szendrey 311.old. 13 Berzeviczy Albert: Az abszolutizmus kora Magyarországon 1849-1865. Bp. 1922.1, köt. 67. old., Kajtár 59. old., Sashegyi Oszkár: A neoabszolutizmus rendszere 18491867. In.: Államrendszerek 113-114. old.