Miskolc a millecentenárium évében 1. (Miskolc, 1997)

„Miskolci Évszázadok" konferenciák a honfoglalás 1100. évfordulója tiszteletére - Miskolc 1702-1872 között - Gyula Éva: Chronosztichon-chronogramm-inscriptio-epigramma. 18. századi miskolci feliratok

AZ ÚR, A MI MEGŐRZŐNK, JÉZUS KRISZTUS MEGTESTESÜLÉSE UTÁNI (1725.) ÉVBEN XII. KELEMEN PÁPASÁGA IDEJÉN, VI. KÁROLY URALKODÁSA ALATT AZ ALAPOKTÓL (FELÉPÜLVÉN), ITT ÁLLOK MINT REZIDENCIA, A GRÓFI ŐSÖKTŐL SZÁRMAZOTT FŐPAP, A KIVÁLÓ NEVÉRE MÉLTÓ ERDŐDY GÁBOR FOGADALMI AJÁNDÉKAKÉNT, EGY KORÁBBI JOG ALAPJÁN A JOG DÍSZEKÉNT. ÍGY ENGEM (MOST) MÁR A MINORITÁK ELSŐ RENDJE BIRTOKOL MINT SZENT FERENC MENHELYÉT. PATRÓNUSAIM KÖLTSÉGÉN EMELKEDTEM FEL A TISZTELET CSÚCSÁRA, ŐKET ÁLDJA MEG AZ ISTEN A MAGASSÁGOKBÓL. ÉL ÉS ÉLJEN MÉG IGEN ÁLDOTT ÉS IGEN BOLDOG ÉVEKET MÁRIA TERÉZIA CSÁSZÁRNÉ. GRÓF BARKÓCZY FERENC ÚR EGRI ÉRSEK. Az egyszerű, dísztelen rendház egyedüli ékessége a ferencesek jelvénye és a felirat, amelynek három részét az építészeti elemeknek megfelelően tagolták. A legfelső, kiugró koronázópárkány felirata a szöveg dátumához tartozik, különállását Krisztus említése indokolja. Az egysornyi szöveg chrono gramm, a nagyobb, kiemelkedő' betűk az 1725-os évszámot adják, s csak így érthető', hogy a ferencesek jelvényében elhelyezték az ANNO (ÉVBEN) szót, amely a chronogrammban elrejtett évszámmal együtt értelmezhető' csak. Ez az évszám nem az építés kezdete, mint várnók, hanem az az év, amelyben a minorita templom és rendház alapításának gondolata felmerült. Ekkor fordul Kelemen Didák, a minoriták magyarországi rendfőnöke Borsod vármegye rendéihez az alapítás ügyében.

6 Az 1725-ös évszámot rejtó' chronogramm alatt a két törpepilaszter által közrefogott lemetszett sarkú szövegtáblán 9 hexameter sor olvasható, amely a rendház (RESÍDENTIA) építésének körülményeit szellemes, egyéni hangú versikében mondja el. A vers elsó' személyben, az épületet megszemélyesítve közli az alapításra és építésre vonatkozó legfontosabb információkat, az alapítás dátumát nemcsak az uralkodó, VI. (magyar királyként III.) Károly uralkodásával, hanem XII. Kelemen pápaságával is kifejezve. Az alapító a főpap gróf Erdó'dy Gábor (egri püspök), és vers utal arra is, hogy a minoriták alapítási kérelmükben arra hivatkoztak, a rendház helyén állt középkori Nagyboldogasszony templom egykor szintén a ferenceseké volt (DE JURE PRIORI). A nyilvánvaló tévedést - hiszen a középkori templom Miskolc másik városrészének, az Újvárosnak plébániatemploma volt — valószínűleg azért követték el, mert a jogfolytonosság igen fontos érv volt az ellenreformáció egyházi alapítványainál. A rendház és templom valóban egy előző, középkori intézmény helyén és folytatásaként épült fel, ha az nem is volt a ferencesek egykori temploma, így a jogfolytonosságot tel6 Szendrei János 1904 24.