Miskolc a millecentenárium évében 1. (Miskolc, 1997)

„Miskolci Évszázadok" konferenciák a honfoglalás 1100. évfordulója tiszteletére - A bányászat, a kohászat és a gépipar Miskolcon - Remport Zoltán: A Diósgyőr-hámori vasgyártás technikai fejlődése 1770-1867-ig

Remport Zoltán Ä DIÓSGYŐR-HÁMORI VASGYÁRTÁS TECHNIKAI FEJLŐDÉSE 1770-1867-IG Az alapító megszállottsága A 18. század közepén még csak 12 nagyolvasztó üzemel a Kárpátmedencében, a század végére azonban a kohók száma 30-ra szaporodik. Ebbe a felívelő' folyamatba illeszkedik bele a diósgyőri vasgyártás indítása. Fazola Henrikre a vasáruk piacának ez a bővülése minden bizonnyal hatással volt, amikor elhatározta, hogy a Bükk körzetében vasgyártó telepet létesít. Hatással lehetett rá az uralkodó, Mária Terézia biztatása is, aki az ásványi kincsek kutatására hívta fel a birodalom lakosságát. A korabeli piaci viszonyok kedveztek a vasgyártás fejlesztésének, de semmi esetre sem indokolják azt az elszántságot és szenvedélyt, amellyel Fazola belevetette magát a vasgyártás gondolatába és megvalósításába. Úgy látszik neki bizonyítani kellett, hogy a hallatlanul nagy munkával és anyagi áldozattal már felkutatott ércei értéket jelentenek mind a kincstárnak, mind a társadalomnak, ő maga pedig méltó ezért a társadalom elismerésére. Társadalmi felemelkedését tehát Fazola a vasgyártásra teszi fel. Küzdelem az érdekeltségekkel Fazolának a vasgyártó telep létesítéséhez 50-100 ezer forint tőkére lett volna szüksége, ennek azonban csak töredékével rendelkezett, mert készpénzének jelentős részét a kutatótevékenység, az ún. turzás már felemésztette. Emiatt a vasgyártás megteremtéséhez csak egyetlen út kínálkozott a számára: a bányatársulati alapon való szervezkedés. A bányatársulat vagyona, a Miksa-féle bányarendtartás értelmében, 128 részvényből, ún. kukszából állt, ezeket kellett Fazolának értékesítenie. Az egri polgárok nem bíztak a vállalkozásban, Fazola Egerben egyetlen támogatóra talált, a bécsi kamara tisztviselői közül azonban többen is reményteljesnek ítélték a kezdeményezést és a részvények harmadát - valószínű mélyen névértéken alul — lekötötték. Az általuk befizetett összeg is azonban csak töredéktőkét jelentett. Fazola kénytelen a bécsi kamarához fordulni segítségért, amely 9000 forint Ígéretével és Fazola állami státusba vételével be is társult a vállalko-