Miskolc a millecentenárium évében 1. (Miskolc, 1997)

„Miskolci Évszázadok" konferenciák a honfoglalás 1100. évfordulója tiszteletére - A bányászat, a kohászat és a gépipar Miskolcon - Barkóczi István: Miskolc ipartörténete

bejelentette a gyáralapítási szándékát. Ajánlatával a városi közgyűlés több ízben foglalkozott, majd küldöttség utazott az ajánlattevő zabrzei és sosnowitzei (sziléziai) gyártelepeinek megtekintésére, majd megszületett a végleges döntés. A gyár létesítéséhez szükséges 16800 négyszögöl területet a város ingyen adta a „Martin-tagból",a további fejlesztésekhez szükségessé váló 9300 négyszögöl területre pedig 10 évig elővételi jogot biztosított a gyáralapítónak. A szerződés több pontban foglalkozott a gyár fenntartásához szükséges alapvető feltételek biztosításával is. A gyáros ugyanakkor kötelezte magát 1 millió korona beruházására, a gyár 1 éven belüli felépítésére és azt követő éven belüli üzembe helyezésére, valamint az üzembe helyezéstől kezdődően 15 éven keresztül legalább 120 fő munkás foglalkoztatásával annak üzemben tartására. A gyárat Árvái Pál mérnök, építési vállalkozó építette. A zabrzei tervek alapján épülő gyár berendezésével Szilágyi Miklós javaslatára a tulajdonos Dunckel Károlyt bízta meg. A termelés a zabrzei és witkowitzi gyárakból ideszállított használt gépekkel indult meg kb. 40 fővel. Először a kézi kötélverés, a vashuzal és a szeg gyártása indult meg. Az első munkások a Szilágyi-Diskant Gépgyárból, illetve a környező falvakból jöttek. Az I. világháború kitörése, a galíciai kőolajlelőhelyek feltárása, szükségessé tette az acélhuzal gyártás megkezdését, a kötélgyártás kiszélesítését. A gyár folyamatosan fejlődik, a gazdasági világválság a fejlődést visszaveti, a létszám 100 főre csökken. 1930-ban a korábban „Magyar Acélsodrony-, Drótmüvek és Kötélgyár Deichsel Adolf néven jegyzett gyár részvénytársasággá alakul „Deichsel Adolf Magyar Acéldrót- Drótkötél és Drótárugyár" néven. A fellendülés 1937-ben következik be, a gyár nyereségessé válik, megkezdődik a termelési profil szélesítése. A termékskála olyan széles lett, hogy amit a „Tisztelt Vevő" huzalokból kívánt, azt a gyár szinte mindet legyártotta. 1937-ben ünnepelte a gyár negyedszázados jubileumát. Az ünnepség délelőtt kezdődött a gyárban, a Zenepalotában folytatódott, majd díszebéd követte a Korona Szállóban. Este 8-kor a Deichsel család a Korona Szálló emeleti termében tánccal egybekötött ünnepi vacsorán látta vendégül a gyár tisztviselőit, és munkatársait feleségeikkel együtt. Szentpály Istvánról és álmairól megemlékezve Dénes Vilmos drótgyári igazgató a 25 éves jubileumi ünnepségeken a következő gondolatokat mondta el: ...„Miskolc-gyárváros" álomképe köddé sűrűsödött, álomkép maradt. A szőke Sajó hátán nem úsznak lefelé lomha testű uszályhajók,