Miskolc a millecentenárium évében 1. (Miskolc, 1997)

„Miskolci Évszázadok" konferenciák a honfoglalás 1100. évfordulója tiszteletére - A bányászat, a kohászat és a gépipar Miskolcon - Barkóczi István: Miskolc ipartörténete

Az 1948-as év jelentős fordulatot jelentett a gyár életében, ekkor történt meg az államosítás, amelyet korszerűsítő fejlesztés követett. A papíripart 1963-ban átszervezték. Az addigi minisztériumi irányítással működő gyárakat és feldolgozó üzemeket összevonták, igy a Diósgyőri Papírgyár a Papíripari Vállalat egyik gyára lett. Ezt követően számos fejlesztést hajtottak végre, a termék szerkezetét bővítették. A termékek között nemes hagyományként ma is megtalálható még és nagy megbecsülésnek örvend a különleges célokat szolgáló kézi merítésű papír. Miskolc város hagyományos és jellegzetes iparán belül nagy jelentősége volt a gépgyártásnak. A gépgyártás több vonalon indult és legjelentősebb, legismertebb üzemévé a Diósgyőri Gépgyár vált. Miskolcon az első gépgyárat 1863-ban alapították a Zsolcai kapuban, amely „Leszih Miksa gépműhely" elnevezéssel 1895-ig, megszűnéséig üzemelt. Ebből alakult ki 1896-ban „Szilágyi Diskant motorgépgyár és malomépítészete". Majdnem vele szemben létesült Hercz Jenő gépgyára és vasöntödéje. Századunk első felében Szilágyiék szőlőprései gyümölcs és olaj sajtolói legalább olyan ismertek voltak, mint a Hercz öntvények. A borprésekből még mindig üzemelnek a hegyaljai falvakban. A miskolci utcai vízaknák egy részének felirata még napjainkban is a Herz feliratot viseli. Az egykor 60-70 főt foglalkoztató gyár az idők folyamán korszerű üzemmé fejlődött, így váltak Herczékkel együtt a Borsodvidéki Gépgyár részévé, amely 1958 végéig működött. A város legjelentősebb gépgyára a Diósgyőri Gépgyár a Kohászat mechanikai részlegéből nőtt ki, majd az 1915-ben megindult különválás után önállóan fejlődött. A még épülőben lévő gyár súlyos anyagi károkat szenvedett az első világháború idején, ami a termelés megindulását hátráltatta. Gyors fejlődés az 1934-1935 években kezdődött, amely a II. világháborúig folytatódott. Ez a háború sem kímélte a gyárat. A lerombolt üzemek helyreállítása, az elhurcolt gépek pótlása csak nagy nehézségek árán sikerült. Az újjáépítés befejezése után indult meg a dróthúzógépek, mezőgazdasági gépek és vasúti kerékpárok gyártása, majd a szerszámgépek és kábelipari gépek termelése bővült. 1949- től a gyár DIMAVAG Diósgyőri Gépgyár néven működött és újabb üzemcsarnokokkal és termelő berendezésekkel gazdagodott. 1950- ben a vállalat egy részlege Nehézszerszám Gépgyár néven különvált, majd ezt követte egy másik részleg is Könnyűgépgyár néven. Míg az előbbi nagyteljesítményű hűtőkompresszorokat és áramtermelő