Miskolc a millecentenárium évében 1. (Miskolc, 1997)

„Miskolci Évszázadok" konferenciák a honfoglalás 1100. évfordulója tiszteletére - Miskolc kereskedelmének és iparának története - Dobrossy István: A Miskolci Kereskedelmi és Iparkamara szervezete, szakosztályainak munkája 1880—1949 között

kedelmi Kamara területe tehát Hevesre, Borsodra, csonka Gömörre, csonka Abaúj-Tornára és Zemplén Magyarországhoz tartozó részére terjedt ki, átfogva közel 20 000 iparos és kereskedő, valamint közel félezer, részvénytársasági alapon működő üzem, vállalat, gyár tevékenységét. Ez az új közigazgatási határok között működő kamara egyike volt a korábbi 19-ből megmaradt 7 kamarának. 1939-ben a Felvidék egy részének visszacsatolásával Gömör és Kishont megyék részei a kamara területéhez kerültek, Abaúj-Torna és Zemplén pedig az újraalakult Kassai Kamara hatáskörébe sorolódott. 1939-1945 között hatásköre 23 körzetre, illetve járásra terjedt ki. Név szerint a miskolci, a Hejőcsaba és vidéke, a diósgyőri, a mezőcsáti, a Mezőkeresztes és vidéke, a mezőkövesdi, az egri, a Gyöngyös és vidéke, a hevesi, a Hatvan és vidéke, a tiszafüredi, a Jolsva és vidéke, a Putnok járási, a Rimaszombat járási, a Tornaija járási, az ózdi járási, a Szikszó járási, az Edelény járási, a Sajószentpéter járási, a pásztói, a Pétervására járási, a Feled járási, valamint a Rozsnyó járási ipar és kereskedelmi testületre. 1945-1948 között Borsod és Heves mellett újra az abaúji és zempléni megyehatárokon belüli körzetekkel és járásokkal vált egésszé területe. A Kereskedelmi és Iparkamarákat, így a miskolcit is az 5.590/ 1948. Korm. és az ennek végrehajtása tárgyában kiadott 23.600/ 1948. K. Sz. M. szüntette meg, s ezzel egyidőben létrehozta a belkereskedelmi igazgatóságokat. A Trianon utáni állapothoz hasonlóan 7 igazgatóságot alakítottak ki. Legnagyobb volt a fővárosi, a debreceni, ezt követően a szegedi és a pécsi, majd utoljára a győri, soproni és miskolci volt nagyságrendben hasonló. A szervezeti rend az általános, a közigazgatási és az ellenőrzési osztályok felállításával teljesen megváltozott. Az 1948. május 31-i határidővel megszüntetett kamarák érdekképviseletét a kiskereskedők esetében a Kiskereskedők Országos Szabad Szervezete, a kisiparosok esetében a Fvisiparosok Országos Szabad Szervezete látta el. A nagyipar és nagykereskedelem hasonló átfogására ezek államosítása miatt nem volt szükség, az elődintézmények, (mint például az 1902-ben alakított Gyáriparosok Országos Szövetsége) megszűntek. A kamara szakosztályai, az ipar és kereskedelem jellemzői. A kereskedelmi és iparkamaráknak helyi, kerületi és országos szervei voltak. Az országos szervek négy nagy központhoz tartoztak. így a Kereskedelmi Testületek Országos Központja alá sorolták a nagykereskedelmi osztályt, a kiskereskedelmi osztályon belül a bejegyzett és nem bejegyzett cégeket, az áruházakat és a fogyasztási szövetkezeteket. A harmadik terület a közlekedési osztály volt, ahová az út, vasút, hajózás, légi-