Miskolc a millecentenárium évében 1. (Miskolc, 1997)

„Miskolci Évszázadok" konferenciák a honfoglalás 1100. évfordulója tiszteletére - Miskolc kereskedelmének és iparának története - Dobrossy István: A Miskolci Kereskedelmi és Iparkamara szervezete, szakosztályainak munkája 1880—1949 között

forgalom és a szállítmányozás ügyei tartoztak. Ennek a központnak a megfelelő' kerületi szerve a kereskedelmi osztály volt, s ebben besorolt helyi szervként jelent meg a kereskedelmi testület. Az ipartestületek országos központjához tartozott a képesített ipa­rok osztálya, a nem képesített iparok osztálya és az ipari szövetkezetek osztálya. A kerületi szerveknél ennek a megfelelője a kisipari osztály, a helyi megfelelő szerve pedig az ipartestület volt. A gyáriparosok országos központjához a gyáripari, a bányászati, valamint az energiagazdálkodási osztályok tartoztak. Kerületi megfele­lője a gyáripari szakosztály volt. A bank és biztosító intézeti országos központ a negyedik nagy or­szágos szerv volt, amelyhez a pénzintézeti, a bankári, a hitelszövetkeze­ti és a biztosító osztály, illetve osztályok tartoztak. Kerületi megfelelője a bank és biztosító szakosztály volt. A Miskolci Kereskedelmi és Iparkamarának így tehát négy szak­osztályában folyt a munka. Ezek a kereskedelmi, a kisipari, a gyáripari illetve a bank és biztosító szakosztályok voltak. Az előbbi kettőhöz tar­toztak a kereskedelmi és ipartestületek. Ha tehát a kamarai anyagból Miskolc kereskedelem és ipartörténetét kívánnánk feldolgozni, akkor a Miskolci Kereskedelmi Testületek és a Miskolci Ipartestület munkáját szükséges elemezni. A négy szakosztály anyagai közül legtöbb dokumentum a kisipari vagy kézműipari szakosztály munkájából maradt meg. (Ez összefügg azzal, hogy a zsidótörvények megszületése 1938, 1939 és 1941 között, majd ezek végrehajtása, így 1944 májusában a gettósítás, 1944. június 12-15 között pedig az auschwitzi deportálás a kamarai kerületből és Miskolcról is olyan nagyszámú zsidó kereskedőt, gyárost és bankárt érintett, ami megbénította a valóságos és természetesen a testületi munkát is.) A kereskedelmi és iparkamara kisipari, vagy kézműipari szakosz­tályának anyagából néhány Miskolcra, s Miskolc környéki településre jellemző adatot emelek ki. 1884-től kezdve, az ezévi 17. tc. értelmében minden olyan településen, ahol az iparosok száma a száz főt elérte, lét­re kellett hozni az ipartestületet. A miskolci ipartestület 1885-ben, a Diósgyőr és vidéke ipartestület 1890-ben, a Hejőcsabán székelő Miskolc járási ipartestület pedig 1928-ban alakult. 1920-1950 között - a kamarai összesítők szerint - a területen 125-145 féle szakmát gyakoroltak képviselőik. A miskolci ipartestület. 90-130 féle szakma képviselőit tartotta nyilvántartásában. Az 1920-as évek gazdasági stabilizációja időszakában találkozunk a legsokoldalúbb szakmai képviselettel, a szakmák száma a gazdasági válság időszaká­ban a legkevesebb, majd a háborút követően ismét a sokféle kézműipari

Next

/
Oldalképek
Tartalom