Miskolc a millecentenárium évében 1. (Miskolc, 1997)

„Miskolci Évszázadok" konferenciák a honfoglalás 1100. évfordulója tiszteletére - Miskolc kereskedelmének és iparának története - Dobrossy István: A Miskolci Kereskedelmi és Iparkamara szervezete, szakosztályainak munkája 1880—1949 között

Sopron, Kassa, Debrecen, Temesvár, Kolozsvár és Brassó székhelyekről történt említés. (A fiumei kamara megmaradt, 1876-ig Horvátországban a kamarák osztrák császári rendelet alapján működtek, Eszéken, Zenggen és Zágrábban új kamarák létesültek.) 1868-at követően a kamarák alapításában egy új hullám vette kezdetét. így Aradon 1872-ben, Miskolcon 1880-ban, Pécsen 1881-ben, Besztercebányán, Győrben, Marosvásárhelyen, Nagyváradon és Szegeden pedig 1890-ben alakult meg az új kereskedelmi és iparkamara. Ezzel kialakult az a magyar kamarai rendszer, amely az első világháború végéig működött. (Formálisan 1920. június 4-tól, a Trianon kastélyban megkötött, első világháborút lezáró szerződéstől indult el az új országhatárok között a kamarai területek elkülönítése és a kamarai székhelyek kialakítása.) A Miskolci Kereskedelmi és Iparkamara megalakulása, szervezeti változásai. A miskolci kamara megalakításának első felhívása 1879. június 7-én látott napvilágot. A megyei közgyűlés határozatban hívta fel a kereskedők és iparosok figyelmét, hogy Miskolcon, valamint a miskolci, az egri, a szentpéteri és a szendrői járásokban egy időpontban kerül sor a kamara tagjainak megválasztására. Miskolcon 32 beltagot (16 kereskedőt és 16 iparost) választottak, míg a járási székhelyeken 2-2 kültagot (összesen 8 kereskedőt és 8 iparost). A választás 1979 őszén megtörtént, a megalakult kamara első elnöke Radvány István választási elnök, a miskolci gőzmalom igazgatója lett. A kamara működését hivatalosan 1880. január 1-én kezdte meg. A Miskolci Kamara az 1850-ben szervezett Kassai Kamara területből vált ki, kezdetben Borsod, Gömör és Kishont megyét fogta át, majd 1891-tól tevékenységi körébe került Heves megye is. Heves korábban a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara területéhez tartozott. A testület hatásköre a vármegyék közigazgatási határváltozásait folyamatosan követte, így működésének területi és korszakhatára 1920, 1938, s 1948-as megszüntetése előtt 1945 is. A Miskolci Kereskedelmi és Iparkamara hatásköre 1891-1920 között Borsod, Gömör, Kishont és Heves megye főszolgabíróságainak területére terjedt ki. 1920-1938 között 25 körzet kereskedelmi ipartestülete tartozott hatáskörébe. Borsodban a mezőcsáti, a diósgyőri, a mezőkövesdi, a mezőkeresztesi, s sajószentpéteri és az ózdi körzet, valamint Miskolc város. Gömörben a putnoki körzet, Hevesben Eger, Gyöngyös, Hatvan, Pásztó, Tiszanána, Tiszafüred és Heves körzete alkotott területi és szakmai egységet, Abaújban pedig Szikszó és Abaújszántó. Zemplén megye határon inneni területén szerveződött a sátoraljaújhelyi, a sárospataki, a tolcsvai, a bodrogkeresztúri, a tokaji, a szerencsi, az erdóljényei, valamint az olaszliszkai körzet, illetve a kézműiparosok tevékenységét átfogó ipartestület. 1920 és 1938 között a Miskolci Keres-