Miskolc a millecentenárium évében 1. (Miskolc, 1997)

„Miskolci Évszázadok" konferenciák a honfoglalás 1100. évfordulója tiszteletére - Miskolc kereskedelmének és iparának története - Veres László: Céhes iparfejlődés és a manufaktúrák jelentősége Miskolc történetében

Veres László CÉHES IPARFEJLŐDÉS ÉS A MANUFAKTÚRÁK JELENTŐSÉGE MISKOLC TÖRTÉNETÉBEN A város kézműves ipartörténetének vizsgálatakor egyik legnagyobb nehézségünk, hogy szinte teljes mértékben hiányzik a középkori iparfejló'dés ismerete. A megyei monográfiák, várostörténeti feldolgozások a malmok nagy számát és jelentőségét emelik ki elsősorban, némi okleveles anyagra is támaszkodva. Ezekből megállapítható az, hogy a 13. századtól működő egyházi tulajdonban levő vízimalmok mellett a 15. századtól a városfejlődéssel és a mezőgazdasági termelés növekedésével párhuzamosan megjelentek a magánszemélyek által létesített malmok, amelyek közül több kása- és kendertörővel is el volt látva. A források továbbá rendszeresen hivatkoznak a vásárszabadalmakra, amelyek kétségtelenül jelei az iparfejlődésnek, az ipar jelenlétének is. Országos jellegű feldolgozásokban is alig találunk utalást a város középkori iparfejlődésére vonatkozóan. Az ipar házigazdálkodás keretében űzött termelői tevékenység szintjén való túljutása csak a 14. század második felétől bizonyítható Miskolc történetében. Ebben fontos szerepet játszottak a hospesek, vagyis vendégek, akik Nagy Lajos, majd később Mátyás uralkodása idején megszállták Miskolc északi városrészét. A hospes település vezetésében is találkozunk iparűzőkkel. 1365-ben a város vezetőségében a két esküdt egyike szabó volt, a másik pedig egy közelebbi megjelölés nélküli iparosember. A város majd minden 14. század végi tanácsi névsorában szerepeltek kovács, vagy szabó foglalkozású tisztségviselők. 1461-ben pedig egyenesen magyarul írja a latin nyelvű okirat: Thomas Zabó. Ezt követően egymás után jelentek meg a tanács esküdtjeinek és bíráinak névsorában a Molnár, Fazekas, Szűcs, Mészáros stb. foglalkozásaink nevét viselő polgárok, ami azt mutatja, hogy a régióban Kassa mellett Miskolc vált az egyik legjelentősebb várossá, a 15. század végére az egykori földművelő-állattenyésztő-szólőtermesztő színezetű faluból ipari színezetű település lett. Az ipar fejlődésének kétségtelenül a legjobban megragadható területe a céhes iparszervezetek létrejötte. Azonban ez csak az ipar egyik területe. Különösen, ha figyelembe vesszük azt, hogy a céhek meghatározott területeken az érdekvédelem, a termelés és az értékesítés egyensúlyának megbomlása következtében jöttek létre. Ha nem találkozunk céhes szerveződésekkel, ez nem jelenti feltétlenül az ipar fejletlenségét. Miskolc első céhszerveződései 16. század elejiek. 1508-ban a mészáro-