Miskolc a millecentenárium évében 1. (Miskolc, 1997)

„Miskolci Évszázadok" konferenciák a honfoglalás 1100. évfordulója tiszteletére - Az elmúlt évszázad városépítése - Iglói Gyula: Városépítés és építészet Miskolcon 1960-1970 között

Az 1973 őszén elhunyt nyugdíjas múzeumigazgató életében a lerobbantott főutcái házaknál az 1970. május 20-án keltezett szakvéleményében javasolt kutatások nem történtek meg. Az 1973-ban leállított magasházas beépítés félbehagyott alapozását évekig palánk védte a kíváncsi közönség pillantásaitól. A megváltozott tervek szerinti építkezés 1978-1983 között folytatódott. A népkerti intézményközpontra 1966-ban készült városrendezési program, négy létesítmény megvalósítását tartalmazva. Ezek közül csupán a sportcsarnok valósult meg. Elmaradt pártoktatási intézmény, az állandó kiállítási intézmény és a tranzit szálloda építése. A máshova tervezett létesítmények közül a megyei könyvtár a Hunyadi utca elejére került volna az 1966. évi tervek szerint. Az építésre kijelölt útszakaszon volt földszintes házak lebontása után a járókelők számára kitárult az Avas. A város lakossága számtalan fórumon képviselte azt az álláspontot, miszerint a területre ne épüljön könyvtár. A Népkertbe tervezett könyvtár és Sportcsarnok a Centrum áruház alaprajzi koordinátáinak felel meg, ám ezt a hatást a valóságban nem lehet érzékelni. A városházával szembeni terület városkompozíciós felhasználására szűkkörű tervpályázat zajlott le, melyet a LAKOTERV pályázói nyertek meg. A kompozíciójuk szerint az Erzsébet tér, az új Avas alatti tér és a Zenepalota előtti Bartók tér egy sajátos „térfüzért" alkot, mindegyik hátterében az avasi műemlékegyüttessel. A megmaradt Hunyadi u. 3. sz. épülettől a tér felé egy lábakon álló kereskedelmi és lakáscélú épületet telepítettek. A kiviteli terv készítése idején ismertté vált pillérkiosztásoknak megfelelően a Szinva-meder áthelyezésére került sor a Bartók téri hídtól az Erzsébet térig zártszelvénnyel. Időközben a tervezőt külföldi munkával bízták meg, ami után a tervezés félbemaradt. A terület a kezdeti kis ráfordításos tereprendezés után többször is elvégzett kertészeti kialakítással vár sorsára. Nem tartozik a tervszerű lakásépítési munkák közé a Futó utcai panelos házak felépítése. A lakásberuházások lebonyolítása az akkori tanácsi szervezetek közül a tervosztály feladatai közé tartozott. Munkájukat a vezetők közül a mindenkori tanácselnök saját magának fenntartott jogkörben irányította. Amidőn a Borsod Megyei Állami Építőipari Vállalat vezérigazgatója panaszkodott az építésre elő nem készített területek kevés volta miatt, gyors döntéssel reagált a tanácselnök: Építsenek a Futó utcai területre, ahová az építésügyi korlátozások okán, a Hejőcsabai Cementgyár építkezését végző munkások számára, csak felvonulási célú házak építése volt engedélyezhető. Az engedély nélküli építkezés, azaz az így létesült lakások később az ún. készenléti célú MIK-lakások számát gyarapították.