Miskolc a millecentenárium évében 1. (Miskolc, 1997)

„Miskolci Évszázadok" konferenciák a honfoglalás 1100. évfordulója tiszteletére - Az elmúlt évszázad városépítése - Iglói Gyula: Városépítés és építészet Miskolcon 1960-1970 között

történtek. A családi lakóházak jogerős engedélyei alapján a helyszíni kitűzéseket az osztály mérnöke és geodétája végezte. Az előadásom címében szereplő' időszakban az építési és közlekedési osztályon nemcsak generációs változások történtek, hanem szervezetiek is. A struktúra 1970-ben változott megjelentősen, amikor a hatvanas évek végén - a megnövekedett ügyrendi feladatokra tekintettel jogi lehetőség nyílt egy újabb osztályvezető-helyettesi állás betöltésére. Az Építési és Városrendezési Minisztérium e beosztáshoz szakmai feltételeket írt elő és a tanácsi bérezéshez képest magasab fizetési lehetőséget biztosított a költségvetésben, egyben a főépítészi cím viselésére is jogosítványt adott. A korábbi városépítészeti feladatokat ezzel a szakminisztérium a megyékre és megyei jogú városokra bízta. Sajátos módon ez a változás Miskolcon a főépítészt és gépíróját nem integrálta az osztály szervezetébe, hanem attól helyileg és ügyviteli szempontból elkülönülten tevékenykedtek. Tisztelt Konferencia! A kor részeseként azokra az eseményekre emlékeztetek, amelyek a történelmi távlatban is városalakító erővel maradtak meg. A Selyemréti városrészen a terület beépítése az 1950-es évek elején kezdődött meg. A laza beépítés, a szanálás nélküli, közművesített területek fokozatosan sűrűsödtek be. A közintézményeket is figyelembe véve ezt a területet méltán lehet az ország a háború utáni építőiparának próbapályájaként minősíteni. A főútvonal déli oldalára foghíjként épített függőfolyosós épületek homlokzati vasbeton rácsszerkezete eredetileg dekoratívabb volt, mint a házak felújítása utáni mostani fémszerkezetű mellvédek. A Bajcsy-Zsilinszky út nyugati vége már a századforduló táján kialakult: folytatva a Széchenyi utcát keletre. Az út északi oldalának építészeti kezdetét az Ady E. út 1960-tól egy középmagas ház alkotja. Az épület telepítése megfelelt az ötvenes évek végén ismert 60 méteres szabályozási szélességgel tervezett 3. sz. főközlekedési út helyigényének. Felépülése után még évekig eltakarta a nyugati homokzatát az Ady Endre utca sarkán álló két bontásra váró épület. A nyolcvanas évek elején a szabályozási vonal megváltoztatásával az Ady Endre utca 14. sz. tűzfalas épületre tervezték meg hozzáépítéssel a Hungária Biztosító irodaházát. Az erdélylakra emlékeztető architektúra azon a belvárosi irodaházon legalább olyan feltűnést keltett, mint felvidéki díszítőelemekkel tervezett Tarkányi utcai erdőigazgatóság épülete a 20-as évek végén. Az Ady Endre u. 14. sz. épület tűzfalának városképileg is színvonalas átalakítására korábbról jó példaként szolgáltak volna a Széchenyi