Miskolc a millecentenárium évében 1. (Miskolc, 1997)

„Miskolci Évszázadok" konferenciák a honfoglalás 1100. évfordulója tiszteletére - Az elmúlt évszázad városépítése - Iglói Gyula: Városépítés és építészet Miskolcon 1894-1919 között

elsikkadt a koncepció. Egyáltalában nem bánjuk, hogy némely célkitűzés az idők folyamán nem valósult meg. Nem bontották el a Színház kiugró részét, ámbár ezt a városi közgyűlés mr. 1896. évi 47. sz. határozatával elrendelte, amelyet az 1898. évi szabályozás is hatályban tartott. A Kazinczy utca szögletétől a Széchenyi utca északi házsorának a mai Hámor-szálló emeletes épületéig, „egyenes vonal kisebb mérvű szabályozása" és innen keletre lévő házak „színvonalának 4 méterre való beljebb tolása" sem valósult meg. A Városház tér keleti oldalát, építkezések alkalmával nem szélesítették meg 20 méterre. A „róm. cath. gimnázium épületéből való levágás által" a Kazinczy utcát csak 1910-ben szélesítették meg 15-20 méterre. Viszont sajnáljuk, hogy a Széchenyi úttól északra lévő lakótömbök új úttal való feltárására nem került sor a század első felében. Most már csupán a Kazinczy-Szentpály utcák között lehet az utat nagyobb épületbontási áldozatok nélkül megvalósítani. Az utóbbi két évtizedben nemcsak az említett belvárosi új út építésének lehetősége korlátozott, hanem a városházi tervtárból maga a megmaradt szabályozási terv eredeti példánya is eltűnt. A maga korában oly becses volt a szabályozási terv, hogy a városházáról a szemközti megyeházára is bádogtokban küldték meg. Jelenleg az 1898-ban jóváhagyott szabályozási tervnek csak egy fényképe van meg, ám bízom abban, hogy a pótolhatatlan terv előbb-utóbb előkerül és közkincsünkké válhat. A 20. század első két évtizedében újabb átfogó érvényű szabályozási terv nem készült. Az 1914-ben kitört világháború alatt „a városrendezés múzsái is hallgattak". Soltész Nagy Kálmán 1905-ben, majd az első város szabályozási terv szerzője Adler Károly városi főmérnök 1913-ban halt meg. A város törvényhatósági jogot kapott 1907-ben, ezt követően a közigazgatás szervezeti változtatásai kerültek előtérbe. Polgármesteri tisztségekben Soltész Nagy Kálmánt egy rövid időre Kovács Lajos, majd Dr. Szentpáli István követte. Szentpáli 1902-1912 közötti első polgármestersége alatt szerencsésen folytatta Soltész Nagy Kálmán által megkezdett és főleg a főutca környéki városkép-alakítást, természetesen attól távolabbi városrészeken. 1904-ben elkészült a mai Művésztelep őse a Miskolci Szanatórium és Vízgyógyintézet épületegyüttese. Felsőbb leányiskola 1906-ban létesült, ma hivatal működik benne. Megindult a villamos közlekedés Miskolc és Diósgyőr illetve Hejőcsaba között. A Tiszai pályaudvaron postaépület létesült, elemi és kereskedelmi szakiskolák növelték a mintegy 50 ezer lakosú város tanintézeteinek számát. Második polgármestersége 1917-1922 években volt. Elévülhetetlen érdemei voltak a város önállóságáért vívott harcban és a tapolcai víznyerő helyek megvásárlá-