Miskolc a millecentenárium évében 1. (Miskolc, 1997)

„Miskolci Évszázadok" konferenciák a honfoglalás 1100. évfordulója tiszteletére - Az elmúlt évszázad városépítése - Iglói Gyula: Városépítés és építészet Miskolcon 1894-1919 között

sának küzdelmeiben. A város birtokállományát megkétszerezte, így alakult ki a Zsolcai kapui ipartelep egy része. A város iparfejlesztő' tevékenysége olcsó telekkel és adókedvezményekkel jutott kifejezésre. Számos gyár létesült polgármestersége idején, többek között a városi jéggyár, kötszövőgyár, drótgyár. Az elsó világháború Dr. Nagy Ferenc polgármestersége alatt tört ki. 1912-1917-ig tartott a polgármestersége és a háborús körülmények között különösen kitűnt szervező készségével, a polgárság egyetemes érdekeinek képviseletével. A város tisztikarából többen is követték példáját, különösen a frontokról Miskolcra irányított sebesültek ellátásában végeztek önfeláldozóan sok munkát. A sokszor mosolygást kiváltó idea, a Sajó hajózhatóvá tétele, korábban törvényben meghatározott program volt. A város építészeti arculatának formálása főleg a be nem épített részeken volt jelentős. A Népkert melletti ún. Agrártelep beépítése 1912-1914 közötti években kezdődött. Köztemetőt létesítettek és megkezdődött a pénzügyi palota építése. A Sajóra nyúlóan, a bulgárkertészek elköltözése után, kialakult a város mintegy 100 holdas zöldségtermelő üzeme. A Sajón túli katonai ágyúszínek átalakításával a kolerabetegek kórházát létesítette és ezzel megvédte a súlyos fertőző betegségtől a város polgárait. A kolera áldozatainak a Sajó-parti szántóföldeken jutott hősi temető, míg a város több ezres sebesültjei közül elhunytak számára a tetemvári református temető mellett alakították ki a hősök temetőjét. A háborús viszonyok között kevés intézkedés történt a város szabályozására. Ezek között azonban, főleg a későbbi fejlődést elősegítette, a mai Hó'sök terének kialakítását elrendelő 1917. májusi közgyűlési határozat. Nagy Ferenc polgármesteri működésének legfontosabb feladatait a háborús viszonyok határozták meg. A háborús körülmények között végzett közellátási és szociális gondoskodása országosan ismert volt és példává vált. Az utóbbi években történt utcanév változásokkal Adler Károly az avasi városrészen, dr. Nagy Ferenc pedig a Feszty Árpád utca környékén kapott utcanevet. Szentpáli István második polgármesterségének kezdetén, a város új szabályozási tervének elkészítését is szükségesnek tartotta. Talán jelképnek is tűnhet, hogy az 1924. évi halála után az addigi Kas-Újváros utcát róla nevezte el a város, amely akkoriban az átalakítás előtt álló belváros keleti peremét jelentette. Nos, a Szentpáli utcanév 1992-ben visszakerült a hajdani Kis-Újvárosként ismert, ám jócskán megváltozott paraméterű főútvonalra. A „városrendezési adósság" eltüntetésére készült tervek végrehajtása még ma is várat magára. Köszönöm megtisztelő figyelmüket!