Miskolc a millecentenárium évében 1. (Miskolc, 1997)
„Miskolci Évszázadok" konferenciák a honfoglalás 1100. évfordulója tiszteletére - Az elmúlt évszázad városépítése - Iglói Gyula: Városépítés és építészet Miskolcon 1894-1919 között
februárjában kezdődött meg a vízszolgáltatás Miskolcon a tapolcai hidegforrásokból nyert vízzel. Tisztelt Konferencia! Amikor 1867-ben megalkották Miskolc első építési szabályzatát, a „Szépítési szabály"-okat, a városnak még nem volt városrendezési terve. Ennek hiányában az építési szabályzatokban rendelkeztek a városrendezési, vízrendezési alapelvekről. Némely esetben egy-egy útszakaszra születtek szabályozási tervek és közgyűlési határozatok. Miután a város „lejtmérése" 1885-ben megtörtént, az ezt követő szabályrendeletekben is van arra utalás. Noha a mai értelemben vett szabályozási terv a 19. század végéig hiányzott, az egymást követő építési rendszabályokban számos olyan előírás van, amelyekből a városépítési koncepció is kitűnik. Ezek közé tartozik a bel- illetve külterületi építési övezetek meghatározása. Mig teljesítetlenül maradt a zugok, közök megszüntetésére hozott rendelkezés. Időszerűségéből mit sem vesztett az az 1867. évi rendelkezés, miszerint „a házsorok magassága lehetőségig összve illő (symetricus) legyen" . Főleg a Széchenyi utcai „közök" megszüntetésére alkalmazták a háztulajdonosok a főutcái földszintes épületeik emeletesre való átépítését. A „közökben" lakók számára kötelező volt az egyszeri kapukulcs adása, hogy a főutcái kapuzatokat zárva tudják tartani. Az átfogó városrendezési terv hiányát azzal is pótolták, hogy az építési engedélyezésnél az érdekeltek meghívásával az építkezés helyszínén szemlét tartottak. Ennek hatékonyságát a 20. századi szabályozások egyik változata sem tudta elérni. Sok városépítési és társadalmi konfliktust akadályozna meg a rendszeres rendőri ellenőrzés is, azonban ez a 20. század második felének joggyakorlatából hiányzik. Ma sem ismeretlen a pénzbírságok kiszabása. Csakhogy hajdan az ilyen címen befolyt összegek a város szépítési alapját megnövelték. Nem kívánom száz év távlatából az első szabályozási terv értékét kisebbíteni, ám meggyőződésem, hogy a városszabályozás sikerültebb lett volna, ha a laikus városatyák 36 tagú csoportja helyett szakemberekre bízták volna a terv elkészítését. Az 1878-as nagy miskolci árvíz utáni újjáépítésekhez sem készültek átfogó szabályozási tervek úgy mint Szegeden. A pályáztatási lehetőség annak idején általános gyakorlat volt, ám ennek alkalmazásáról is elfelejtkeztek. A döntéssel járó felelősség súlyával valószínű számoltak, hiszen az Adler-Lippay-féle tervet véleményezésre a Magyar Mérnök és Építész Egyletnek küldték meg. Adler Károly városrendezői programjából, a Magyar Mérnök és Építész Egylet hozzáértő véleményeiből a sok számú laikus keze között