Miskolc a millecentenárium évében 1. (Miskolc, 1997)

„Miskolci Évszázadok" konferenciák a honfoglalás 1100. évfordulója tiszteletére - Az elmúlt évszázad városépítése - Iglói Gyula: Városépítés és építészet Miskolcon 1894-1919 között

ták elhelyezni. A Fazekas utcai elhelyezés az épület tervezőjének - Weil Rezső budapesti mérnök — ötlete volt. A város két nagy laktanyaegyüttese Adler Károly tervei szerint tudatosan kerültek egymás közelébe. Az 1894. évi várostérképen a gyalogsági és lovassági laktanyák mint tervezett létesítmények szerepelnek. A Baross Gábor úti tüzérlaktanya helye akkor még beépítetlen volt. A műszakilag alaposan előkészített utcanyitásokból a 20. század első felében mindössze a Soltész Nagy Kálmán utca nyílt meg. A város lényegében a századfordulóig város szabályozási terv nélkül fejlődött. A gázgyárat 1882-ben, a Serház utcai gyalogsági laktanyát 1889-ben építették. A Népkertet 1877-ben bemutatott parkterv alapján hozták létre, minek előtte a közgyűlés 1872-ben elfogadta Lévay József közpark létesítésére vonatkozó kezdeményezését. A népkerti Vigadó helyét helyszíni szemlével jelölték ki, ami az akkori építésügyi eljárási szabályoknak is megfelelt. A szabályozási terv végrehajtására is készültek műszaki munkarészek és költségvetések. Ezeket a mérnöki hivatal dolgozta ki az alábbi feladatokra 1900. július havában: - a Nagy-Hunyad utcai vásártér megnagyobbítása, - a Széchenyi utca folytatása a gőzmalomig, - az Alsó- és Felső-Gordon utcák közötti új utca megnyitása, - az Újvilág utcából a Szinván át a Zsolcai kapuhoz vezető utca megnyitása. Egy 1906. május 11-én kelt jelentés szerint a város által utczaszabályozási és szépészeti célból kisajátított, vagy magánúton megvásárolt ingatlanok száma 14 db volt. Értékük meghaladta a 406 ezer koronát. Ezek között legkorábbi kisajátítás a Belegrád u. 1. sz. alatti vízimalom volt 37 ezer forint, azaz 1900. január l-jén bevezetett átszámítással: 74 ezer korona. A város vízvezetéki és csatornázási munkálataihoz is átfogó szabályozási terv nélkül kezdődtek meg a műszaki munkálatok. A Fővárosi Vízmű alapításával egyidejűleg 1884-ben Miskolcon is megkezdődtek a város vízellátásának előmunkálatai. Szakértői vélemények beszerzése után 1893-ban adott Miskolc rendezett tanácsú város nevében Soltész Nagy Kálmán polgármester megbízást Riedel Frigyes m. kir. s. mérnöknek a Sajóparti vízmű tervezésére. A terveket Riedel Adler Károly városi főmérnök közreműködésével készítette el, amely a HaliczkaFecskeszög dűlők térségben jelölte ki a vízmű helyét. Az 1895. évi próbakutatás vízmintája kedvezőtlen eredményt hozott, ami a sajóparti vízmű létrehozásától elriasztotta a város vezetőit. A vízellátás ügyében tett későbbi intézkedések alapján az évekig tartó huzavona után 1913