Miskolc a millecentenárium évében 1. (Miskolc, 1997)

„Miskolci Évszázadok" konferenciák a honfoglalás 1100. évfordulója tiszteletére - Miskolc 1702-1872 között - Baán István: Görög katolikusok Miskolcon és környékén a XVIII. században

Boán István GÖRÖG KATOLIKUSOK MISKOLCON ÉS KÖRNYÉKÉN A XVIII. SZÁZADBAN Miskolc városának életében a görög katolikusok egészen a XX. századig szinte fel sem tűntek. Amíg a görög kereskedőit és gazdag egyházközségük méltán irányította rá a város figyelmét Bizánc kulturális és vallási örökségére, addig a létszámban tőlük egyre kisebb mértékben eltérő, szegény sorsú görög katolikusok nem tudtak markáns helyet kiharcolni a maguk számára. A helyi egyháztörténet-írás úgy tudta, hogy a XVIII. század végétől történtek ugyan kísérletek egyházközség létrehozására, de ezeket csak 1900-ban koronázta siker.

1 A város addig gör. kat. szempontból a közeli Görömböly anyaegyház filiája volt. Néhány újonnan felbukkant adat azonban arra irányította rá a figyelmet, hogy a kérdést újra kell tárgyalni. Parochia Miskolcon a XVIII. század első felében 1769. június 9-én gróf Batthyány Ignác egri kanonok, jáki apát vezetésével kánoni vizitációt tartottak Mindszent egyházközségben és filiáiban. A tudós főpap, a későbbi csanádi püspök és Szent Gellért Deliberatio-jának első közreadója jegyzőkönyvében feljegyezte, hogy Görömböly görög katolikus papját Ternai Istvánnak hívják. Mikóházáról származott, és ekkor 64 éves volt, azaz 1705 táján született. Tudása a kor viszonyainak megfelelő volt, vagy annál egy kissé magasabb is, minthogy fiatalabb korában egy évig tanult theologia moralist Munkácson, az ottani püspöki-monostori iskolában, és tudott latinul, ruthénül és magyarul is. 1736-ban szentelte fel Olsavszky Simon munkácsi püspök, mégpedig a miskolci parochia titulusára] Biztos, hogy nem ő volt az első parochus, mert Batthyány azt is feljegyzi, hogy az apja utódja lett, azaz id. Ternai István már évekkel előtte Miskolcon kellett hogy parochus legyen.

2 Az volt ugyanis a szokás abban az időben, hogy a papjelölt előbb éveken át kántori szolgálatot látott el valamelyik egyházközségben, ahol a gyakorlatban sajátította el a papi szolgálathoz szükséges ismereteket. Amennyiben papcsaládból származott, magától értődő 1 SCHRILLA A., Gör. kath. egyház, in. Miskolc, (Magyar városok monográfiái V.) Budapest, 1942. 188-189. 2 Egri Főegyházmegyei Levéltár, Arch. Nov. 3418. szám: Canonica visitatio Districtus superior Borsodiensis 1767-1769.