Miskolc a millecentenárium évében 1. (Miskolc, 1997)

„Miskolci Évszázadok" konferenciák a honfoglalás 1100. évfordulója tiszteletére - Miskolc 1702-1872 között - Baán István: Görög katolikusok Miskolcon és környékén a XVIII. században

volt, hogy ezeket az éveket apja mellett töltötte. Ezek után vizsgát tett a püspök eló'tt, hogy tudja-e mindazt, amit egy papnak tudnia kell (elsősorban az alapvető szertartásokat), s utána kerülhetett sor pappá szenfelésére.

3 Az a tény, hogy Ternai egy év moralist végzett, azt bizonyítja, hogy már korábban másutt szerzett alapvető ruthén és latin nyelvi ismereteket. Egy 1748-as jegyzőkönyv szerint a „morális" egy gyakorlatiasan előadott rövid teológiai kurzust jelentett, a Bizánczi György püspök idején kiadott „Casus Morales" cimű mü alapján. Ez tárgyalta a szentségeket, a bűnöket és az elkövetők által adandó kártérítéseket, az egyházi főhatóságnak fenntartott eseteket és a hit alapelemeit, vagyis egy kiskatekizmust. Ilyen szerény ismeretek már komoly képzettséget jelentettek abban a korban egy görög pap számára, nem is sokan látogatták ezt a kurzust (1748-ban pl. egyetlen hallgató sem volt!).

4 Ifjabb Ternai István 1749-ben került Görömbölyre parochusnak, valószínűleg nem egyenesen Miskolcról, mert az 1746-os canonica visitatio nem említi, hogy Miskolcon akár görög pap vagy egyházközség létezne. A dokumentum alapján tehát biztos, hogy legalább 1730-tól az 1740-es évek közepéig Miskolc városában létezett önálló görög katolikus egyházközség (hogy milyen értelemben, arról később szólunk), amelynek előbb idősebb, majd ifjabb Ternai István volt a papja. Az 1746-os kánoni látogatás szerint ekkor 150 ruthén hívő lakott Miskolcon, ugyanannyi, mint Görömbölyön.

5 Van egy másik okmány is, amely megyénként sorolja fel az egri püspökség területén található unitus parochiákat, s ezek között szerepel Miskolc is.

6 Ez a conscriptio mellékletként szolgálhatott valamely másik okmányhoz, de az iratok sorrendjéből sajnos nem derül ki, hogy melyikhez. Mindenesetre az iratkötegben jelenleg elfoglalt helye alapján úgy tűnik, hogy az 1740-es évekből származott. Ezen a két említésen kívül jelenleg más dokumentum nem tanúskodik a miskolci parochiáról. Érdekes megemlíteni viszont, hogy amikor 1777-ben Bacsinszky András munkácsi püspök mint újonnan kinevezett tapolcai apát a görög katolikusok számára szeretné megszeírezni a mindszenti templomot és parochiát alapítani a városban, szóba sem hozza, hogy valamikor is létezett volna itt olyan egyházközség, amely a munkácsi püspöktől függött volna. Ez azt látszik igazolni, hogy a néhány évtizeddel korábban - valamilyen módon - lé3 B. DAMJANOVICS J., A munkácsi egyházmegye papjainak és kántorainak szellemi élete a 16-18. században, in Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Levéltár Evkönyve VII., Miskolc 1994, 34-35. 4 Egri Főegyházmegyei Levéltár Arch. Nov. 3416. szám: Canonica visitatio ecclesiarum Graeci Ritus in comitatibus Szatmár, Máramaros, Ugocsa, Bereg, Szabolcs 1748, 13. 5 Egri Főegyházmegyei Levéltár Arch. Nov. 3412. szám: Canonica visitatio Comitatus Borsod 1746, 104., 109. 6 Egri Főegyházmegyei Levéltár Arch. Vet. 238. szám.