Bruckner Győző: A Miskolci Jogakadémia múltja és kultúrmunkássága 1919-1949 (Miskolc, 1996)

Az elsőéves joghallgatói létszám felemelése érdekében és a jog- és államtudományi képesítő államvizsgák további megtarthatásáért folyó küzdelem

Ez a nyilatkozat bepillantást ad Geduly Henrik elszánt, de mindig felelősségének teljes tudatában álló lelkivilágába és nagy jelentőségénél fogva szószerint közöljük:

13 A püspök drámai erejű nyilatkozata felrázta a ország egész evangélikusságának öntudatát és az egyházi gyűléseken (kerület, egyházmegye) országszerte keserű kifakadások hangzottak el a kultuszminiszter jogakadémia-ellenes elsorvasztó politikája ellen. A magyarhoni egyetemes evangélikus közgyűlés állásfoglalása Ilyen izzó hangulatban ült össze 1927. október hó 27-én a magyarhoni egyetemes evangélikus egyház közgyűlése, amely az ügyhöz méltóan tette magáévá a jogakadémia fenntartási jogán ért sérelmeket és hasonlóképpen felemelte tiltakozó szavát a jogakadémiáért a kultuszminiszter elsorvasztó politikája ellen. Az egyetemes közgyűlés manifesztációszerűen síkra szállt egyetlen főiskolájáért és dokumentálta, hogy a törvényben biztosított iskolafenntartói jogok védelmére még kultúrharcot is vállal. A jogakadémia fenntartási jogán ért sérelmének kérdése és az ügyben történt állásfoglalás uralta az egyetemes közgyűlés egész lefolyását. Mindjárt a közgyűlés kezdetén alludált báró Radvánszky Albert egyetemes egyház- és iskolafelügyelő

14 egyetlen jogi főiskolánkat veszélyeztető kultuszminiszteri intézkedésekre és azon reményének adott kifejezést, hogy az egyetemes egyház egyöntetű állásfoglalása meg fogja győzni a vallás- és közoktatásügyi kormányt arról, hogy „az evangélikus jogakadémia munkája, melynek tanári kara eléggé el nem ismerhető, magas színvonalon álló nemzetépítő tudományos irodalmi munkát is fejt ki, mint értékes láncszem bekapcsolható a miniszter nagyszabású kultúrprogramjába." Előterjesztett évi

15 jelentésében ismét visszatér az egyetemes egyház- és iskolafelügyelő a jogakadémia kérdésére és azt a lefolyt közigazgatási évnek „ legjelentősebb problémájává" deklarálta. „A jogakadémia létkérdése ismét felmerült, mert a vallás- és közoktatásügyi miniszternek az államvizsga-bizottságoknak meg nem alakítására és a felvehető hallgatók létszámának újabb redukálására irányuló rendeletei még egyfelől a jogakadémia értéknívóját leszállítja, megvonva tőle az államvizsgáknál a vizsgáztatási jogot, másfelől határozott lépést jelent a jogakadémia megszüntetése, mint végső cél felé." Az egyetemes felügyelő sajnálatának adott kifejezést, hogy jóllehet mindent elkövetett a sérelmes rendelkezések visszavonása és a 13 A nyilatkozatot közöltem „A miskolci jogakadémia létkérdése" c. röpiratban (17-20. 1.) és az 1927/28. tanévi almanachban 18-19.1. 14 Egyetemes evangélikus egyház 1927. évi október 27. közgyűlésének jkv.-ben lásd az egyetemes felügyelő megnyitó beszédét. 15 Uo. lásd az évi jelentést.