Bruckner Győző: A Miskolci Jogakadémia múltja és kultúrmunkássága 1919-1949 (Miskolc, 1996)

Az elsőéves joghallgatói létszám felemelése érdekében és a jog- és államtudományi képesítő államvizsgák további megtarthatásáért folyó küzdelem

jogakadémia létének biztosítása érdekében, eddig nem sikerült a kormányt e kérdésben más elhatározásra bírnia. Kiemeli az egyetemes felügyelő, hogy „a miskolci jogakadémia a magyar evangélikus egyházjog tudományos művelésének egyetlen színhelye, az evangélikus jogász succrescentia biztosításának egyházjogunkban jártas világi tagok egyházi életünk számára való kitermelésének egyetlen intézménye".

16 „E hármas feladatának a jogakadémia tanári karának mai összetételében a legjobban megfelel. Az a magas színvonalú tudományos munkásság, amelyet a tanári kar kifejt, kell hogy magára vonja nemcsak az egyháznak, de az állam hivatott tényezőinek a figyelmét is. Elismeréssel adóztam Bruckner Győző dékánnak a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagjává történt megválasztása alkalmából. Nem maradhat említetlenül a jogakadémia almanachja, a „Miskolci Jogászélet" c. folyóirat és annak könyvtára sem és külön is kiemelendők Hacker Ervin, Surányi Unger Tivadar, Schneller Károly, Sztehlo Zoltán, Szontagh Vilmos, Zsedényi Béla, Hennelmann Aladár tanárok tudományos irodalmi művei, amelyek mind, együtt és külön-külön a magyar tudomány mindmegannyi gazdagodását jelentik és méltán tarthatnak számot általános elismerésre és különös méltánylásra. Ennek a munkásságnak a méltánylása segít megértetni a veszteség nagyságát, amelyet egyházunk tudományos munkájára nézve a jogakadémia kapuinak bezárulása jelentene."

17 Az egyetemes egyházfelügyelő évi jelentésében nyomatékosan rámutatott arra a veszteségre, mely érné az egyetemes egyházat, amennyiben nem sikerülne a sérelmezett miniszteri rendeletek módosítását elérnie. Még feszültebb lett az egyetemes közgyűlés hangulata, mikor az egyetemes alkotmány- és jogügyi bizottság megbízásából dr. Rázsó Lajos kormányfötanácsos, egyetemes ügyész a következő határozati javaslatot terjesztette a közgyűlés elé:

18 Az egyetemes közgyűlés kimondja, hogy: 1. A miskolci evangélikus jogakadémia fenntartása közegyházi és nemzeti érdek lévén, magáévá teszi a felterjesztéssel élő (Lásd Allásfogl. 7. lap) egyházkerületek idevonatkozó határozatát, s különösen a tiszai evangélikus egyházkerületnek, mint fenntartó hatóságnak e jogakadémia fenntartására vonatkozó elhatározását; 2. Kimondja, hogy a vallás- és közoktatásügyi miniszter úrnak az a rendelkezése, amellyel az 1920. évi XXVI. tc.-re való hivatkozással a miskolci evangélikus jogakadémia hallgatóinak a létszámát úgy kívánja megállapítani, hogy ezzel a jogakadémia fenntartása lehetetlenné válik, valamint az a rendelkezése, amellyel megtagadni kívánja azt, hogy az 1927/28. tanéven túl az államvizsgák megtartására hivatott bizottságot küldjön ki a Miskolc evangélikus jogakadémiára -, az 1790/1. évi XXVI. tc.-ben lefektetett és egyházunkat alaptörvény erejével megillető iskolafenntartási jog megszűnését eredményezné, minélfogva elhatározza a közgyűlés, hogy felterjesztést intéz a vallás-, és közoktatásügyi miniszter úrhoz, az elsősorban 16 Uo. a lásd még „Állásfoglalás" c. füzetet. 17 Uo. ih. 18 Uo. és „Állásfoglalás" című füzetet.