Bruckner Győző: A Miskolci Jogakadémia múltja és kultúrmunkássága 1919-1949 (Miskolc, 1996)
A Miskolcra áttelepített jogakadémia válsága az állami segély beszüntetése miatt
Hodobay Sándor dr. polgármester megértő és a város érdekeit is szivén viselő nyilatkozatai megnyugtatták a miskolci joghallgatók szüleit, akik nyugtalanul néztek eddig a jogakadémia jövője elé. Geduly Henrik püspök és Zelenka Lajos felügyelő felkeresték aztán még a vármegyeházát, ahol dr. Zsóry György alispánnal és dr. Görgey László főjegyzővel folytattak a jogakadémia fenntartásáról eszmecserét. Zsóry György alispán a megye szomorú pénzügyi helyzetére való tekintettel a megye nevében biztató ígéretet nem tehetett az egyházkerületi elnökségnek egy tanszék dotálásának elvállalására nézve, de ügyszeretettel terjeszti majd a jogakadémia fenntartóhatóságának ajánlatát a törvényhatósági közgyűlés elé, hiszen maga is tanítványa volt a hírneves eperjesi kollégiumnak és így közelről ismeri annak értékes nemzeti és kulturális munkáját. Az egyházkerület elnöksége tárgyalt ezenkívül még Lichtenstein László ny. főispán, miskolci evangélikus egyházközségi felügyelővel és Duszik Lajos evangélikus lelkésszel és biztatást nyert arra nézve, hogy amennyiben a Seckendorf-féle hagyaték rövidesen a miskolci evangélikus egyházközség birtokába jut, a miskolci evangélikus egyházközség is hajlandó lesz egy tanszék dotálását magára vállalni. Ezen biztató tárgyalások után biztosra vehető volt, hogy Miskolcnak megmarad a jogakadémiája és az ősi főiskola, amelyhez az egyházkerület erkölcsi és nemzeti kötelességének teljes tudatában feltétlenül ragaszkodott, nem lesz kénytelen más városban új otthont keresni. Hodobay Sándor dr. polgármester június hó 8-ára hívta össze a 40 tagú törvényhatósági bizottsági tagból álló értekezletet, amelyen ismertette a jogakadémia segélyezésének ügyét. Az értekezlet egyhangú lelkesedéssel hozzájárult a polgármester előterjesztett javaslatához, amely szerint a város vállalja a helyiségeken, fűtésen és világításon kívül még három tanszéknek összes illetményeit. 18 Az értekezlet javaslata június hó 25-én került a városi pénzügyi bizottság ülése elé. A pénzügyi bizottság egyes tagjainak 19 pénzügyi és egyéb aggályai voltak e nagy teher vállalásával szemben, mire Puky Endre dr. Miskolc thjf. városának főispánja oly módon vélte a kérdést közmegelégedésre megoldhatónak, hogy a város az 1923/24. tanévre egyelőre hat millió korona segélyt szavazzon meg és kötelezettséget vállaljon a további fenntartáshoz való hozzájárulásra nézve, amennyiben időközben a jogakadémia kérdés a kormánynál végleges elintézést nyerne. A városi tanács ilyen módosítással terjesztette elő a júniusi hó 26-iki törvényhatósági városi közgyűlésnek az eredeti tervezetet és a helyiségeken, fűtésen és világításon kívül hat millió korona támogatás megszavazását javasolta az 1923/24-iki tanévben. A szokatlanul népes közgyűlésen mindvégig lelkes hangulat uralkodott s 18 Különösen lelkesen felszólalt a jogakadémia segélyezésének ügyében Vidais János, aki az eperjesi jogakadémiát a Felvidéken a hazafiasság klasszikus szószólójának nevezte, továbbá dr. Sugár Gyula, dr. Forgács Dezső, dr. Rosenberg Márton és dr. Hoványi Kornél, kik mindannyian a legmelegebben pártolták a polgármester javaslatát 19 Neumann Adolf, Gálífy Ignác és dr. Silbiger Bertalan.
