Bruckner Győző: A Miskolci Jogakadémia múltja és kultúrmunkássága 1919-1949 (Miskolc, 1996)
A Miskolcra áttelepített jogakadémia válsága az állami segély beszüntetése miatt
megnyilvánult, hogy a város vezetősége átérezte a főiskola helyi jelentőségét, s felszólalók mind elismerték, 20 hogy az áldozatot meg kell hoznia a városnak, sőt Lichtenstein László ny. főispán valorizálni szerette volna a hat milliót, mert az egyházkerület nem fix összeget, hanem három tanszék járandóságát kérte. Javaslatát nyomós nemzeti-irredenta és városi okokkal támogatta. Puky Endre dr. Miskolc thjf. város főispánja Lichtenstein Lászlóval szemben azzal érvelt, hogy mivel a kormány még nem zárta be teljesen az ajtót, s az utolsó szót még nem mondta ki - tehát nem célszerű, hogy a város már most vállaljon három tanszéket; mert az államsegély megadása esetén a város korai határozatával elkötelezhetné magát e teherre. Hodobay Sándor dr. polgármester lelkes szavakban kiemelte a helyi érvek (múlt évi joghallgatók közül 108 miskolci - ami nem közönyös a városra) egész sorozatát és kijelentette, hogy kultúrvégvárossá szeretné tenni Miskolcot és akkor kell, hogy főiskolája legyen. Ha a város nem hozza meg az áldozatot, Nyíregyháza ajánlatát fogadja el az egyházkerület és a jogakadémia ott keres otthont. Egyelőre megállapodott tehát a közgyűlés az évi hat millió korona segítségben, de erkölcsileg garanciát vállalt három tanszék összes illetményeire nézve, mihelyt a kormány tényleg kész helyzetet teremt és nem ad többé segélyt. 21 A város hajlandó a jogakadémia fenntartó hatóságával a jogviszonyt szerződésileg olyformán rendezni, hogy kiköti, hogy a jogakadémián nyolc betöltött tanszék mellett üresedés esetén három tanszék betöltésénél a város érvényesíthesse befolyását. A miskolci jogakadémia sorsa a hat millió korona városi segély megszavazása által kedvező fordulatot vett és erre július hó 17-én Bruckner Győző dr. prodékán vezetése alatt megjelent a jogakadémiai tanári kar Nyíregyházán a tiszai evangélikus egyházkerületi elnökségnél Geduly Henrik püspöknél és Zelenka Lajos egyházkerületi felügyelőnél, hogy megtárgyalja a Miskolc thjf. város által június hó 26-án hozott határozatából származó jogi helyzetet. Bruckner Győző dr. ismertette erre vonatkozólag a fenntartóhatóság előtt a tanári kar álláspontját, amelyet Geduly Henrik püspök és Zelenka Lajos egyházkerületi felügyelő örvendetesen tudomásul vettek. Az értekezlet hálás szavakban adott kifejezést Miskolc thjf. város törvényhatósági bizottsága tagjainak, akik megértve a jogakadémiai kérdés nagy jelentőségét, áldozatkészségükkel lehetővé tették, hogy a nagymúltú Eperjesről Miskolcra menekült foiskola továbbra is teljesíthesse a végeken nagy nemzeti és kulturális feladatát. A jövő tanévre megszavazott hat millió korona városi segélyt az értekezlet alkalmas kiinduló alapnak tekinti a várossal kötendő szerződéses jogviszony kiépítéséA városi közgyűlésen elhangzott beszédeket Kovács Albert, Szívós Béla és Tornán Kálmán joghallgatók gyorsírással jegyezték le. Az átírt beszédeket lásd a jogakadémia levéltárában fasc. 1923. 1596. sz. alatt. Időkőzben a vk. miniszter 1923. jún. hó 6-án kelt 42.602. sz. rendeletével 1923. augusztus hó végével „állandóan" beszüntette a felekezeti jogtanárok összes állami illetményeit. (Tiszai evangélikus egyházkerületi levéltár 1923/840. sz.) 21 A közgyűlési határozat másolatát lásd jogakadémia levéltárban fasc. 1923. 1614. sz. és tiszai evangélikus egyházkerületi levéltár fasc. 1923. 844. sz. a.
