Bruckner Győző: A Miskolci Jogakadémia múltja és kultúrmunkássága 1919-1949 (Miskolc, 1996)

A Miskolcra áttelepített jogakadémia válsága az állami segély beszüntetése miatt

2614. számú vallás- és közoktatásügyi m. kir. miniszteri rendelet ellen, melyet formailag is megtámad, mivel 1923. évi január hó 5-én kelt, már pedig az 1922:XVII. tc. 8. §-a csak 1922. december hó 31-ig adta meg a vallás- és közoktatásügyi miniszternek a felhatalmazást a felekezeti tanári rendszeresített állások után adott államsegélyek felülvizsgálására, illetve beszüntetésére. Az egyházkerületi közgyűlés is kétségét fejezi ki, hogy a nemzetgyűlés szándékában lett volna a miniszternek adott ezzel a felhatalmazásával nagy tradíciókkal bíró évszázados főiskolákat elsorvasztani. Elhatározza továbbá, hogy tiltakozó határozatát megküldi a református egyházkerületi elnökségeknek, kérvén azokat hasonló erélyes fellépésre. Eddig Geduly Henrik tiszai evangélikus egyházkerületi püspök egyedül állotta a harcot, most már Zelenka Lajos dr. egyházkerületi felügyelő is sorompóba állt és február hó 24-én már kiszállott az egyházkerületi elnökség Miskolcra, hogy helyszínen a tanári karral megtárgyalja a jogakadémiai kérdést és egyúttal Miskolc thjf. városának illetékes tényezőivel is érintkezésbe lépett, hogy ha az állami segély netán mégis megvonhatnék a miskolci evangélikus jogakadémiától, ez esetben számíthatna-e az egyházkerület mint fenntartó hatóság a város részéről nagyobb áldozatkészségre, amely is a jogakadémia megmentését biztosíthatná. A tiszai egyházkerület közgyűlésén hozott határozatát magáévá tette az evangélikus egyház 1923. március hó 22-én megtartott egyetemes rendkívüli közgyűlése, melyen báró Radvánszky Albert iktattatott be egyetemes evangélikus egyházi felügyelővé. Báró Radvánszky Albert felügyelői programbeszédében kifejtette, hogy a jogakadémia fenntartását egyházi és nemzeti szempontból egyaránt szükségesnek tartja és minden befolyását érvényesíteni fogja, hogy a sérelmes kultuszminiszteri rendelet, amely megvonja az államsegélyt e főiskolától, megmásíttassék.

8 Az egyetemes közgyűlés még magáévá tette a tiszai evangélikus egyházkerületnek a jogakadémia fenntartására vonatkozó javaslatát is. Geduly Henrik püspök síkraszállott a jogakadémia fenntartása érdekében és a nemzeti, felekezetközi, egyházpolitikai érveknek egész halmazával támogatta abbeli konklúzióját, hogy a jogakadémia megszüntetése jelentené az eperjesi kollégium visszaszerzésére való törekvések feladását. Élet-halál harcra szánja el magát a jogakadémia megmentéséért. Geduly püspök lelkes és tartalmas beszédét a közgyűlés tagjai viharos tetszéssel és tapssal fogadták. Kapi Béla dunántúli püspök magasabb egyházpolitikai érvekkel támogatta a jogakadémia fennállásának szükséges voltát. Hangoztatta, hogy szükség esetén az egyetemes egyház a legnagyobb eréllyel és éllel követelje a kultuszkormány elhamarkodott és sérelmes rendeletének módosítását. Mágócsy-Dietz Sándor dr. és Pollner Ödön dr. egyetemi tanárok didaktikai szempontból tartják szükségesnek az ősi tradíciókkal bíró miskolci (eperjesi) evangélikus jogakadémia fenntartását. Zelenka Lajos, tiszai egyházkerületi felügyelő rámutatott e főiskola fontos evangélikus egyházjogi jelentő7 Tiszai evangélikus egyházkerület 1923. jan. 30-iki rendkívüli közgyűlésének jkv. 2. pontja. 8 Lásd a rendkívüli evangélikus egyetemes közgyűlési jkv. 15.1.